Schranz-Kunovits Edit: Tóti Dorka, géczi boszorkány IV. (Méhes György: A peleskei nótárius – jelmezterv)

Oktatás

Általános

Manda ID
851879
Cím
Schranz-Kunovits Edit: Tóti Dorka, géczi boszorkány IV. (Méhes György: A peleskei nótárius – jelmezterv), vegyes technika; Románia – Erdély, Kolozsvár/Cluj-Napoca, Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1973
Leírás
Schranz-Kunovits Edit (1922-1984) díszlet- és jelmeztervező művész Tóti Dorka, géczi boszorkány IV. című, vegyes technikával készített munkája azon jelmeztervgyűjtemény egy darabja, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tára őrzött meg az utókor számára. Schranz Kunovits Edit jelmezterve azon tervgyűjtemény egy darabja, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház őrzött meg az utókor számára. A terv minden bizonnyal Méhes György Peleskei nótárius című vígjátékának színielőadásához készült, ami a Kolozsvári Állami Magyar Színházban került bemutatásra Horváth Béla rendezésében 1973. október 28-án. A színdarab teljes szereposztása: Zajtai István: Márton János, Sándor: Dehel Gábor, felesége: Krasznai Paula, Hopfen: Bíró Levente, Fánika: Széles Anna/Albert Júlia, Fátermörder: Bencze Ferenc, Dorka: Borbáth Júlia, Baczur Gazsi: Barkó György, Bíró: Pásztor János, Bíróné: Orosz Lujza, Rektor: Köllő Béla, Marci, kisbíró: Higyed Imre, I. Asszony: Orosz Lujza, II. Asszony: Krasznai Paula, I. férfi: Köllő Béla, II. férfi: Schaaser Richárd, III. férfi: Pásztor János, Sugár Laci: Köllő Béla, Szegfű Bandi: Pásztor János, Cifra Gyurka: Schaaser Richárd, Koppantó: Higyed Imre, Sztrapacska: Higyed Imre, Sligowitz: Pásztor János, Gibanica: Schaaser Richárd, Spagettini: Köllő Béla, Süvegesné: Orosz Lujza, Fátermörder Nepomuk, Leonidász, Villibáld, Heraklész: Bencze Ferenc, Franci, fürdőmester: Pásztor János, Hajdu: Higyed Imre, Amoretti, énektanár: Schaaser Richárd, Jegyszedő: Pásztor János, Othello: Köllő Béla, Desdemona: Krasznai Paula, Griffné: Orosz Lujza, Málika: Széles Anna/Albert Júlia, Borsos: Pásztor János, Paprikás: Higyed Imre, Bájvölgyi: Schaaser Richárd. A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium Danube-AI programjának keretében a Magyar Nemzeti Levéltár műhelyében digitalizált anyagot az érdeklődők a MaNDA adatbázisban ingyenesen megtekinthetik, tanulmányozhatják, valamint annak metaadatait megismerhetik. "Schranz-Kunovits Edit (1922. október 30 – 1984. június 1.) a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik legjelentősebb díszlet- és jelmeztervezője Krajován született 1922. október 30-án. 1955-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. Már az egyetemen elkezdett jelmezeket tervezni, és élete végéig ez maradt a legkedvesebb foglalkozása. 1966-1968-ig, majd 1974-től haláláig (1984. június 1-ig) a kolozsvári magyar színház díszlet- és jelmeztervezője volt. A színház dokumentációs tárában megtalálhatóak jelmezterveinek legszebb példányai. Rajzai egyenként is megkapóan gyönyörű műalkotások. Sajátos alkotói stílusa felismerhető minden ruhatervén, amelyek elkészítésekor a színmű jellegéhez igazodva, azt kihangsúlyozva, többnyire vegyes technikákat alkalmazott. Nemcsak a színre kerülő színmű kora és hangulata ‒ és nyilván a rendezői koncepció ‒ határozta meg az általa kiváló stílusérzékkel megtervezett kosztümöket, de a szereplő egyénisége, jelleme is. Ezen felül az egy-egy előadáshoz készített rajzai technikailag és látványban is egységesek: sokszor azonos kerettel, feljegyzésekkel, színvilággal teremtette meg az ugyanazon előadáshoz tartozó tervek egységességét. A száznál több előadáshoz készült tervei közül kiemelkednek a történelmi korokat idézők. A rendezők (is) bíztak a kiváló stílusérzékében. Ő készített jelmezterveket a Sütő-trilógia darabjaihoz, Molière, Schiller, Shakespeare, Lope de Vega, Pirandello, Csehov műveihez, de A peleskei nótáriushoz, az Özvegy és leányához, a Mi, Bethlen Gáborhoz, A nagyenyedi két fűzfához vagy A kőszívű ember fiaihoz is ‒ a sajtóvisszhang szerint kiválóan. Nyugdíjba vonulása után is folytatta a munkát. Hattyúdala a Harag György által rendezett Csongor és Tünde volt, melynek díszletei és jelmezei is őt dicsérik. 'Személye igényt és mércét jelentett. Jelenlétében szégyen volt a középszerűség apostolaként ágálni. Egyetemes kultúrája riasztotta a provincializmusba süllyedőket, s a színház eredendő hivatásáról megfeledkező kufárok csak lesütött szemmel állhattak meg előtte. Igaz ember és igazi művész volt.' ‒ írta róla Kötő József és Saszet Géza búcsúztatójában (Utunk, 1984. június 15)." (Salat Zakariás Erzsébet: SCHRANZ-KUNOVITS EDIT, DokTárlat 1., 2021. május 26. Online; https://www.huntheater.ro/esemenyek/110/schranz-kunovits-edit/) Méhes György, aki eredetileg Nagy Elek néven született, később vette fel írói álnevét. Az erdélyi magyar író és újságíró számos ifjúsági és felnőtt irodalmi művet írt, s munkásságát több díjjal is elismerték, köztük a Kossuth-díjjal. A peleskei nótárius című megreformált, újra életre keltett színpadi műve egy népszerű magyar bohózat, amely először 1838-ban került színre. A darab a 18. századi Magyarországon játszódik, és egy vidéki jegyző, Zajtay uram kalandjait követi nyomon, aki Peleskéről Budapestre utazik, hogy ott jogi ügyeket intézzen. Az út során számos komikus helyzetbe keveredik, amelyek a vidéki és városi élet közötti különbségeket, valamint a társadalmi változásokat tükrözik. A darab eredetileg Gaál József műve, aki Gvadányi József Egy falusi nótáriusnak budai utazása című művét dolgozta fel. Gvadányi könyve egy népszerű, humoros elbeszélés volt, amely a 18. század végén jelent meg, s a magyar nép körében nagy népszerűségnek örvendett. Gaál József ezt az alapanyagot használta fel, hogy egy színpadi művet hozzon létre, amely a korabeli magyar közönség számára ismerős és szórakoztató volt. A darab sikere részben annak köszönhető, hogy a főszereplő, Zajtay uram, egy jól ismert és kedvelt figuraként élt a magyar irodalomban. A történet komikus elemei és a karakterek közötti interakciók a nézők számára könnyen érthetőek és élvezetesek voltak. A darab zenéjét Thern Károly komponálta, amely tovább növelte a vígjáték népszerűségét. Az átdolgozott, új köntösbe öltöztetett mű ma is közkedvelt a színházlátogató közönség körében.
Földrajzi vonatkozás
Kolozsvár

Kompetencia

Kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Magyar nyelv és irodalom
Gróf Gvadányi József: A peleskei nótárius [Egy falusi nótáriusnak budai utazása] – 1790 (pdf)
Gaál József: A peleskei nótárius – 1838 (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: