A hívóképen a kőszegi Bálház vendéglő cégére, a felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja. // A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. Legtöbbször a mesterségre, foglalkozásra, műhelyre jellemző készítmény vagy használati tárgy(ak), eszköz(ök) kicsinyített mása, kompozíciója (pl. szabóműhelynél nyitott olló, lakatoscéh esetében kulcs). Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett/függött kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről lássák/megtalálják a keresett üzletet vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű. (Forrás: Budapest enciklopédia, Magyar néprajzi lexikon)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hívóképen a Márványmenyasszony vendéglő cégérszobra látható, a felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja. A Márványmenyasszony vendéglő történetét a XVII. század fordulójáig vezethetjük vissza, Krisztinaváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelye volt. A Márványmenyasszony 1793 óta a hajdani Buda romantikáját őrzi. (forrás: egykor.hu) // A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. Legtöbbször a mesterségre, foglalkozásra, műhelyre jellemző készítmény vagy használati tárgy(ak), eszköz(ök) kicsinyített mása, kompozíciója (pl. szabóműhelynél nyitott olló, lakatoscéh esetében kulcs). Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett/függött kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről lássák/megtalálják a keresett üzletet vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű. (Forrás: Budapest enciklopédia, Magyar néprajzi lexikon)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hívóképként szolgáló felvételen a budapesti Négy évszak étterem cégére látható. A felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. Legtöbbször a mesterségre, foglalkozásra, műhelyre jellemző készítmény vagy használati tárgy(ak), eszköz(ök) kicsinyített mása, kompozíciója (pl. szabóműhelynél nyitott olló, lakatoscéh esetében kulcs). Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett/függött kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről lássák/megtalálják a keresett üzletet vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű. (Forrás: Budapest enciklopédia, Magyar néprajzi lexikon)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hívóképen a Tigris szálloda cégérszobra. A felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.1826-ban kezdte működését a Tigrishez címzett vendégfogadó és kávéház. A ma is álló háromemeletes épületet, az akkori Pest legszebb és legreprezentatívabb szállodáját Wagner Sándorék építtették 1839-40-ben a meglevő földszintes épület felhasználásával, Hild József terve alapján. Háromemeletes, körülépített udvaros ház, bejárata felett a tigrist ábrázoló cégérszoborral. A Tigris Szálloda 1899-ig létezett, 1900-ban bérházzá alakították. (forrás: egykor.hu) // A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. Legtöbbször a mesterségre, foglalkozásra, műhelyre jellemző készítmény vagy használati tárgy(ak), eszköz(ök) kicsinyített mása, kompozíciója (pl. szabóműhelynél nyitott olló, lakatoscéh esetében kulcs). Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett/függött kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről lássák/megtalálják a keresett üzletet vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű. (Forrás: Budapest enciklopédia, Magyar néprajzi lexikon)
A hívóképen a hajdani Tigris szálloda korabeli életképpel. A járókelőket, hintókat és postakocsit ábrázoló grafikáról készült felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.1826-ban kezdte működését a Tigrishez címzett vendégfogadó és kávéház. A ma is álló háromemeletes épületet, az akkori Pest legszebb és legreprezentatívabb szállodáját Wagner Sándorék építtették 1839-40-ben a meglevő földszintes épület felhasználásával, Hild József terve alapján. Háromemeletes, körülépített udvaros ház, bejárata felett a tigrist ábrázoló cégérszoborral. A Tigris Szálloda 1899-ig létezett, 1900-ban bérházzá alakították. (forrás: egykor.hu) // A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. Legtöbbször a mesterségre, foglalkozásra, műhelyre jellemző készítmény vagy használati tárgy(ak), eszköz(ök) kicsinyített mása, kompozíciója (pl. szabóműhelynél nyitott olló, lakatoscéh esetében kulcs). Éttermek és kocsmák előtt a névadó tárgy (zöld hordó, arany szarvas stb.) lehetett/függött kinn, mely lehetővé tette, hogy az írástudatlanok is messziről lássák/megtalálják a keresett üzletet vagy iparost. A színes reklámfeliratok elterjedésével használata ma már inkább csak dekorációs jellegű. (Forrás: Budapest enciklopédia, Magyar néprajzi lexikon)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
