Általános

Cím

Kakasos lepedővég

Leírás

Lenvászon alapon terrakotta, zöld, világossárga mosóselyem- és fehér cérnahímzéses lepedővég. Technikája laposöltés, vagdalásos. Mintája három leveles farkú kakas. A hímzésdarab a miskolci Herman Ottó Múzeumban található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Hímzésmintadarab

Leírás

Piros-kék, kevés zölddel, fekete és aranyszállal varrott szabad rajzú mintacsík. A valószínűleg délszláv eredetű hímzésdarab, mely egy hosszúkendő betétje, a miskolci Herman Ottó Múzeumban található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Hímzéses mintacsík

Leírás

A felvételen egy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található délszláv eredetű szabadrajzú hímzéses mintacsík látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Singer varrógép

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum reklámfotóján varrógépet kínálnak „Singer a házban, arany a családban” felirattal.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Szigligeti bronz pecsétgyűrű a XVII. századból II.

Leírás

„Nem, biztos, hogy nem egy szigligeti várkapitány ujját ékítette ez az egyszerű bronz gyűrű, amit most a keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából 3D-ben is tanulmányozhatunk a MaNDA adatbázisában. A múzeum szakemberei által a 17. századra datált ékszer akár vitéz kapitányok tulajdona is lehetett volna, de tóti Lengyel János, vagy leszármazottai, és a vár élén utódai, Boldizsár és Gáspár nem szorultak arra, hogy bronz gyűrűt húzzanak az ujjukra. A szigligeti várat a pannonhalmi bencés apát építette a tatárjárás után, de még IV. Béla szemet vetett rá és 1262-ben visszavette a birtokot a szerzetesektől. Több tulajdonosváltás után, a török idők kezdetén a híres Török Bálint kapta meg I. Ferdinándtól, csak előbb ki kellett költöztetni belőle a Szapolyai Jánoshoz hű tóti Lengyel famíliát. Bálint úr hű embere Mártonfalvi Imre deák 1531-ben csellel elfoglalja a várat, aminek 21 évesen kapitánya is lesz. (1541-ben Buda alatt urával együtt török fogságba esik, de megszökik és Pápán vitézkedik tovább a gaz pogányok ellen. 1585-ös önéletírása ajánlott olvasmány a korszak szerelmeseinek.) Mártonfalvi után pedig ismét a tóti Lengyelek jelennek meg Szigligeten, akik már Bécsből kapják a zsoldot a legénység számára. A tallérok pedig vagy megérkeznek, vagy nem, de általában nem, így a környékbeli tóti Lengyel birtokok jövedelmét is a várra és az ott szolgáló emberekre kell fordítani. Mert a 25 lovas és a 100 gyalogos hópénze nem csekély összeg, de a századelőre esik a Bakáts Sándor által vezetett balatoni sajkások szigligeti táborozása is. A hanyatló félhold időszakában, 1630 körül már csak 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzér tartozik a vár őrségéhez, akiknek 125 forint zsoldot kellene havonta kifizetni. A létszám 1671-re egy tisztre, 5 huszárra és 20 gyalogosra csökkent, Szigliget pedig ennek megfelelően elvesztette katonai jelentőségét, valamikor a század utolsó éveiben pedig villámcsapás következtében le is ég a sokat látott, már pusztuló épületegyüttes. Ami pedig a tűz után megmaradt, az Lipót császár rendeletére 1702-ben röpült a levegőbe. Kőhalom lett hát a büszke várból, ahogy a költő mondja, öreg király fején korhadt korona. A tóti Lengyelek leköltöztek a köveiből emelt kúriába, de ebből az építőanyagból készülnek el a vár alatti házak is. Hogy aztán e pecsételésre is alkalmas gyűrűt ki hordhatta ebben a véres évszázadban, azt nem lehet tudni. Az átmérőjéből következtetve férfiember lehetett, és az is biztos, hogy Darnay Kálmán gyűjteményéből került Keszthelyre.” (Pálffy Lajos: A szigligeti kapitány gyűrűje?)

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció