Csabrendeki palmettás díszítésű szenteltvíztartó
Oktatás
Általános
- Cím
- Csabrendeki palmettás díszítésű vörösréz szenteltvíztartó vödör
- Leírás
- „A vörösréz lemezből kalapált szenteltvíztartó Csabrendekről került előbb a sümegi Állami Darnay Múzeumba, majd a tárgyleírás szerint 1937-ban Keszthelyre. A 14 cm magas és 19 cm átmérőjű, vélhetően a Szent Lőrinc templomból származó edényt a MaNDA 3D-s gyűjteményében is megnézhetjük minden oldaláról. A szenteltvíztartót, ha minden igaz, még a híres betyár, Savanyú Jóska is „használhatta”. Csabrendeket három kis településből hozta létre a tatárok pusztítása, mikor is Rennek megmaradt, de a szomszédos Al-Csab és Fel-Csab templomostul, mindenestül a lángok martalékává vált. Az, hogy a török időkben ez megismétlődött, csak segítette az egyesülést, a sümegi vár ugyan közel volt, de mégis okosabbnak tűnt összehúzódni, együtt védekezni a vidéket járó martalócok ellen. Ami sikerült is, a török kitakarodása után érkező új földesúr, Fekete György gróf működő települést vett át és többek között német telepesekkel erősíti a közösséget. Csabrendek a gróf jóvoltából 1725-ben új templomot is épít, 1785-ben pedig már egy barokk átépítésre is van tehetsége. Itt tartja György gróf keresztvíz alá fiát, Jánost, aki a bécsi szoknyák nagy rajongójaként császári és királyi kamarásságig viszi, emellett tábornok és jeles költő is. És felvilágosult atyafi, hiszen hét levelet váltott a nagy Voltaire-rel. Akinek némely levelek és versek mellé, igazi magyar úr lévén, 100-100 palack tokajit is eljuttatott a genfi száműzetésébe. (Voltaire pedig jellemző módon megírja neki, hogy a borai sokkal jobbak, mint a versei.) Aztán az is előfordulhatott, hogy a szenteltvíztartót a 19. század második felében birtokló Szent Lőrinc templomba, bűnbánat és bűnbocsánat céljából betérhetett a híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska is. Mert a krónikákból tudhatjuk: többször is meglátogatta itt élő leánytestvérét. No és összekötve a kellemeset a hasznossal, 1881-ben egy baljóslatú éjszakán az apró (159 centiméteres) betyár embereivel rátört a csabrendeki Bogyai-kúriára, lövések dördültek mindkét részről és végül a betyárok menekülőre fogták, csak a háziúr testvére maradt ott vérbe fagyva. Az is igaz, hogy Savanyú Jóskát sosem ítélték el gyilkosság miatt, viszont 29 más vádpontban bűnösnek találtatott és megkapta a jól megérdemelt életfogytiglaniját. Amiből jó magaviselete és vallási buzgalma miatt maga a váci püspök szabadítja ki 1906-ban. A börtönben a szabóságot kitanuló betyár műhelyt is nyit a városban, de nem sokáig élvezi az új életet, egy év múlva öngyilkos lesz, állítólag elviselhetetlen reumás fájdalmai miatt. Hogy aztán Savanyú Jóska tényleg beleértette jobb kezének két leghosszabb ujját a Balaton Múzeum vörösréz szenteltvíz tartójába, azt természetesen nem lehet tudni. Az biztos, katolikus vallásban nevekedett, no és a váci börtönben mutatott buzgósága is amellett szól, hogy járhatott templomba. S mint az máig szokás, az isten házába belépve, majd onnan távozva, keresztet is rajzolhatott homlokára a rézüst tartalmával. Szenteltvízzel, amitől az ördögök annyira tartanak.” (Pálffy Lajos: Csak az ördög fél tőle, Savanyú Jóska nem) http://mandarchiv.hu/cikk/2912/Csak_az_ordog_fel_tole_Savanyu_Joska_nem
Kompetencia
- Évfolyam
- Matematikai kompetencia
Kompetencia 2
- Évfolyam 2
- Szociális és állampolgári kompetencia
Megközelítőleg kétharmad gömbszelet törzsű, csonkakúp formában felhúzott peremű, kalapált vörösréz rituális edény. A paláston anyagából domborított négy palmetta, a peremen hullámosan ívelt, indaszerű motívum, a fenéken máltai kereszt ’talapzat’.
