Általános

Cím

Ókori római bronz gyűrűskulcs

Leírás

„Egy bronzból készült „gyűrűs ládakulcsot” is tanulmányozhatunk 3D-ben adatbázisunkban a Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából. A régi rómaiak idejéből származik a darab, amit Páty mellett fordított ki a földből a régész ásója. Vagy éppen egy munkagép kanala. A Krisztus születése utáni első és negyedik század közé datált 5,4 centiméter hosszú kulcson látszik, hogy nem a legyártása (öntése) után került rögtön a földbe, hanem használta is a gazdája. Méghozzá a kopottságából következtethetően nem is keveset, tehát vagy egy családban öröklődött a hozzá tartozó zárható ládával együtt, vagy pedig mondjuk egy vándorkereskedő portékáját óvta a rablóktól és a tolvajoktól. Képzeljük el most ez utóbbi lehetőséget, azt, hogy a kulcshoz tartozó zár egy olyan ládán volt, ami rengeteget utazott tulajdonosával együtt a birodalomban, azon belül is Pannónia provinciában. Pannónia leghíresebb kereskedelmi útvonaláról már az általános iskolai tankönyvek is szólnak. A Borostyán utat még a nagy Tiberius császár (14-37) építette, Savaria városában volt ez egyik legfontosabb magyarországi csomópontja. Innen tartott Sopronon át (Scarbantia) Carnuntumig, az egykori Németóvárig, ahol a Dunán átlépve elhagyta a provinciát és a barbár világban folytatódott tovább egészen a Balti-tengerig. Ennek egy fontos nyugat-keleti irányú leágazása volt a Somlóvásárhelyen át, Floriana (Csákvár) érintésével egészen Aquincumig. Talán éppen ezen az úton szállította portékáit a kulcs tulajdonosa, talán éppen Aquincum piacára igyekezett ló vontatta kétkerekű kordéjával, amin ott voltak ládákban azok a kis bronz és cseréptárgyak, ékszerek és mécsesek. Amiket szétszedhető, favázas vászonsátrát felállítva árulni szokott a polgárváros a mai Szentendrei úttal párhuzamos főutcáján. Hogy aztán mi történt, a kulcs egyszerűen leesett az övéről, vagy éppen a kiürítés előtti utolsó idők rossz közbiztonsága következtében rablók törtek rá, azt természetesen nem lehet tudni. De maga a kulcs az szép, precíz öntvény, a rég halott római mester keze munkáját dicséri.” (Pálffy Lajos: Kincset őrzött ez a kulcs?) http://mandarchiv.hu/cikk/6706/Kincset_orzott_ez_a_kulcs

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Gyulai Pál és Arany János

Leírás

A debreceni Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában található kép Gyulai Pált (irodalomtörténész, költő, író, prózaíró, egyetemi tanár, műkritikus) ábrázolja az Akadémia tanácstermében.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Repce

Leírás

Az 1910-ben Bárándpusztán készült fényképen repcecséplés látható, az előtérben gőzgéppel. Az archív fotó a keszthelyi Balatoni Múzeum tulajdona.

Kompetencia

Műveltségi terület

A hatékony, önálló tanulás

Általános

Cím

Ókori római bronz térdfibula

Leírás

„Egy teljesen ép, használható bronz térdfibulát, azaz római katonai köpönyeget összekapcsoló tűt is tanulmányozhatunk a MaNDA 3D-s adatbázisában. A Hegyesden talált dísztelen eszközt a már emlegetett Szabadics László ajándékozta 1978 januárjában a keszthelyi Balatoni Múzeumnak. Nem túlzás azt mondani, hogy az ókori római régészeti leletek meghatározó részét a különféle fibulák képezik, ezek a ruhakapcsoló tűk fontos kiegészítői voltak akkoriban mind a férfiak, mind pedig a nők viseletének. Alakjuk az idő folyamán folyamatosan változott, de jelentős formabeli eltérések vannak helyszín szerint is. Csak Pannónia provinciában találtak már egygombos, kétgombos, egytagú, vagy szárnyas, trombita alakú, vagy villás kengyelű, állat vagy vese alakú, hagymagombos, vagy éppen horogkeresztet formázó ruhakapcsokat, hogy a címben szereplő térdfibulákat ne is említsük. Az akkurátus régészeknek szakmai kihívás lehet ezek osztályzása, beazonosítása, amely a mai napig jobbára Astrid Böhme 1972-ben megjelent Die Fibeln der Kastelle Saalburg und Zugmantel című munkáján alapul. Természetesen vannak más tipológiák, csoportosítások is, de maradjunk annyiban, hogy a fibulák általában két fő részből, a „kengyelből” és a tűből állnak. Ez utóbbi lehet rugós, vagy valamivel bonyolultabb, zárszerkezetes is. A lényeg azonban mindig a kengyelen van, ennek alakja, és díszítettsége erősen változik. A mi fibulánk az állítólagos római hídjáról is nevezetes Hegyesden került elő, és nagy valószínűséggel egy légionárius köpönyegét fogta össze a vállán. A térd alakú kengyel a szakértők szerint ugyanis a középső császárkorban, a Duna és a Rajna menti provinciákban, és a velük határos barbár területeken volt elterjedve, Böhme egyszerűen csak „katonafibulának” nevezi ezeket a jobbára rugós tűvel ellátott szerkezeteket. Szerinte Hadrianus és Antonius Pius alatt terjedtek el és egészen a 2. és a 3. század fordulójáig maradtak divatban, persze némi területi eltérésekkel. Mások ugyan más császárokat emlegetnek, de a fibulákról azt sem árt tudni, hogy a provinciák hölgylakossága is használta azokat, mindjárt egyszerre kettőt is, az ujjas, hosszú alsóruha fölé vett ujjatlan ruhadarabot fogták össze mindkét vállukon velük. Az már csak természetes, hogy a nők nem elégedtek meg az egyszerű, dísztelen változatokkal, sőt, még az is elképzelhető, hogy egyeseknek minden ruhájukhoz volt egy-egy színben, formában passzoló fibulapár az öltözőszekrényében.” (Pálffy Lajos: Hoppá, egy ép térdfibula!) http://mandarchiv.hu/cikk/5669/Hoppa_egy_ep_terdfibula

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Matematikai kompetencia

Általános

Cím

Művészsétány

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzumban található fotó Arany János mellszobrát ábrázolja. A Margitszigeten a Víztoronytól délre, a Művész sétányon található. Alkotója Stróbl Alajos, a 128 cm magas márvány mellszobor egy 2,3 m magas kőtalapzaton áll. A szobrot József főherceg megbízásából, 1912. június 22.-én „Arany János tölgyei” alatt állították fel. (kozterkep.hu)

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció