Az 1990-es mozaikképek hungarikumokat (élelmiszer, néprajzi hungarikum, őshonos állatok) juttathatják eszünkbe. A közismert balatonszentgyörgyi Gulya csárda mellett egy cigányzenekart láthatunk. Színesítik még a képet a jellegzetes magyar táj állatai: a szürkemarhák és a nagykócsagok. A képeslapot a Balatoni Múzeum Levéltára Keszthelyen őrzi. _x005F_x000D_
Dózsa György (eredeti történet szomorújáték 4 felvonásban)
Leírás
A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 4 felvonásos „szomorújátékot” hirdet 1864. január 10-re. _x005F_x000D_ A „Dózsa György”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. _x005F_x000D_ A művet a Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be Rónay Gyula rendezésében._x005F_x000D_ A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg._x005F_x000D_ https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/418_x005F_x000D_
Gróf Széchenyi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett be az országgyűlés elé, a melyben fölhatalmazást kért arra, hogy 1885-ben Budapesten országos általános kiállítást rendezhessen. A törvényjavaslatot a képviselőház egyhangúlag elfogadta, és megalkotta az megszervezésre vonatkozó 1883. évi 12. törvénycikket. A kiállítás bizottsága kibocsátotta a kiállítás programját, a kiállítókhoz felhívást intézett. A program megvalósításához épületekre is szükség volt. A képen az Erdészeti csarnok látható.
A szürkenyakú koronásdarut bemutató információs tábla a debreceni Nagyerdei Kutúrparkban található. A tábla tartalmazza a fajt leíró információkat, a térkép segítségével mutatja beaz elterjedését, a tábla tetején pedig az élőlény tudományos (latin), német és angol elnevezése olvasható. A képeken jól megfigyelhető az állat színezete és testfelépítése. A főbb adatok, mint a testhossz, a tojások száma és a költési idő hossza a tábla alján kerültek kiemelésre.
