A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik az 1960-ban alapított Lúdas Matyi Vidámparkkal. A Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázó madár.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő preparátum képe. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A balatoni vihart a nyaralók, a vitorlázók és a hajókázók is a legrosszabb emlékeik között őrzik. Rövid idő szükséges a kialakulásához, nagyon heves esőzéssel, nagy széllökésekkel, erős hullámzással jár, és szinte éjszakai sötétség is előforduhat néhány pillanat alatt. Az északi part dombjain állva jól látszik, amikor a déli part irányából száguldva robog az esőfelhő az északi part felé, látszik a zuhogó eső vonala a víz felületén._x005F_x000D_
