A Téli berek Fekete István ifjúsági regénye. 1959-ben született, két esztendővel a Tüskevár című regény befejezése után, annak folytatásaként. A Tüskevár olvasói emlékeznek még Tutajos és Bütyök - becsületes nevükön Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla hetedik osztályos tanulók - vakációjának történetére. István bácsi Matula Gergelyt bízza meg a fiúk nevelésével. A szabadjára engedett fiúk önként vállalt fegyelemmel kerülik ki a vadász-halász élet buktatóit, s mire véget ér a vakáció, Matula két egész ember, két komoly fiatal férfi kezét szorítja meg búcsúzóul.
A kőnyomat tulajdonosa a debreceni Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár. A könyvtár alapítását 1538 körülre teszik. Az 1500-as évek végétől a könyvtár felügyeleti jogát a Tiszántúli Református Egyházkerület gyakorolja. A könyvtár állománya kb. 600000 darab mű. Főleg a teológiai tudományok és műveltség terjesztésében vállal szerepet.
Album Máriapócsról nemzeti szentélyünkről, újsághír
Leírás
Az Új Ember hetilapban megjelent cikk a máriapócsi zarándokhelyről írt könyv - Nemzeti szentélyünk Máriapócs - rövid ismertetőjét tartalmazza. Máriapócs egy híres búcsújáró helye Kelet-Magyarországnak. A kegyképet 1676-ban a pócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából a török rabságból történt szabadulásának emlékére. 1696. november 4-én csoda történt a kegyképpel , miközben a kis fatemplomban a lelkész a misét tartotta az egyik pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon lévő Mária kép mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A csoda a templomot jelentős búcsújáró hellyé tette, és a fatemplom helyén egy díszes barokk templom építését kezdték meg, amit 1756-ban fejeztek be, de a két torony csak 1856-ban készült el.
Zircet a Bakony fővárosának is hívják. A város első írásos emlékei a magyar Képes Krónikából maradtak ránk. A képeslapon a zirczi apátság látható. A fénykép 1913-ban készült, mely a Balatoni Múzeum tulajdona. A Zirci Ciszterci Apátság a ciszterci rend magyarországi központja. Az apátság 1727 - 1732 között épült Wittwer Márton Atanáz tiroli származású győri karmelita barát tervei alapján.
A szobor férfi alakot ábrázol középkori lovagi ruházatban, vállán köpennyel. Bal kezével a földre támasztott pajzsot tart, jobb kezét, melyben valószínűleg lándzsát tartott, melléhez emeli. Mindkét lábával a földön tekerődző sárkány testén tapos, mely kitátott száját felé fordítja. Ismeretlen művész alkotása, a szobor homokkőből készült, a magassága 46 cm. A Magyar Naív Művészek Gyűjteményének a tulajdona a szobor.
