Békés István nevével fémjelzett Napjaink szállóigéi című kétkötetes könyv fedőlapját mutatja be a dokumentum, amely a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Rodolfo Gyűjteményben található. A kiadvány 1977-ben jelent meg.
Naptárkép. Tengerparti látkép, a parti növényzet mögül. Tenger, reklám, naptár, botanika, látkép. Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét). Az októberi horoszkóp jegyei:_x005F_x000D_ Mérleg: Szeptember 23. - Október 23._x005F_x000D_ Skorpió: Október 24. - November 22.
A Téli berek Fekete István ifjúsági regénye. 1959-ben született, két esztendővel a Tüskevár című regény befejezése után, annak folytatásaként. A Tüskevár olvasói emlékeznek még Tutajos és Bütyök - becsületes nevükön Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla hetedik osztályos tanulók - vakációjának történetére. István bácsi Matula Gergelyt bízza meg a fiúk nevelésével. A szabadjára engedett fiúk önként vállalt fegyelemmel kerülik ki a vadász-halász élet buktatóit, s mire véget ér a vakáció, Matula két egész ember, két komoly fiatal férfi kezét szorítja meg búcsúzóul.
A kőnyomat tulajdonosa a debreceni Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár. A könyvtár alapítását 1538 körülre teszik. Az 1500-as évek végétől a könyvtár felügyeleti jogát a Tiszántúli Református Egyházkerület gyakorolja. A könyvtár állománya kb. 600000 darab mű. Főleg a teológiai tudományok és műveltség terjesztésében vállal szerepet.
Album Máriapócsról nemzeti szentélyünkről, újsághír
Leírás
Az Új Ember hetilapban megjelent cikk a máriapócsi zarándokhelyről írt könyv - Nemzeti szentélyünk Máriapócs - rövid ismertetőjét tartalmazza. Máriapócs egy híres búcsújáró helye Kelet-Magyarországnak. A kegyképet 1676-ban a pócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából a török rabságból történt szabadulásának emlékére. 1696. november 4-én csoda történt a kegyképpel , miközben a kis fatemplomban a lelkész a misét tartotta az egyik pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon lévő Mária kép mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A csoda a templomot jelentős búcsújáró hellyé tette, és a fatemplom helyén egy díszes barokk templom építését kezdték meg, amit 1756-ban fejeztek be, de a két torony csak 1856-ban készült el.
