Pethő Gergely, Spangár András: Magyar Krónika (címlapok)
Leírás
A könyv és az abból kifotózott címlapok az Evangélikus Egyház Miskolci Egyházközségének tulajdonát képezik. A kötet Pethő Gergely Magyar Krónikájának újrakiadását és annak Spangár András által írt folytatását tartalmazza. A krónika szerzője Pethő Gergely (1570 körül – 1629) Horvátországban letelepedett katolikus nemesi családból származott. Aktívan részt vett a 17. század első évtizedeinek A könyv és az abból kifotózott címlapok az Evangélikus Egyház Miskolci Egyházközségének tulajdonát képezik. A kötet Pethő Gergely Magyar Krónikájának újrakiadását és annak Spangár András által írt folytatását tartalmazza. A krónika szerzője Pethő Gergely (1570 körül – 1629) Horvátországban letelepedett katolikus nemesi családból származott. Aktívan részt vett a 17. század első évtizedeinek politikai életében. Pethő Rövid magyar krónika... című írása a magyarok történetét meséli el Kr. u. 373-tól (a hunok Pannóniába való első bejövetelétől) az 1626. esztendőig. Spangár András (1678-1744) folytatta. Az így kibővített munkát Spangár kiadta Kassán, a jezsuita főiskola (más néven akadémia: a jezsuita iskolaszervezet gimnáziumra épülő kéttagozatos intézménye) nyomdájában 1734-ben. Forrás: Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, X. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p19721.htm
A Miskolci Nemzeti Színház tulajdonában lévő fekete-fehér fényképen A kőszívű ember fiai c. Jókai-regény Földes Mihály által írt színpadi adaptációjának egy jelenetét látjuk. Az 1960. május 27-i előadásról készült képen Gyarmathy Anikó (Baradlayné) és Latinovits Zoltán (Baradlay Jenő) színészek láthatóak. _x005F_x000D_
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A baglyok a madarak osztályának egy rendje. 2 család és 217 faj tartozik a rendbe. Méretük változatos: akadnak köztük veréb és sas nagyságú fajok is. Főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, mivel mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, ami hatékonyabbá teszi a térhallást. Látásuk is kitűnő; a baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt, és az infravörös tartományban is látnak. Nem tudják a szemüket mozgatni. A lábujjaikon erős karmok nőnek, a külső ujjuk vetélőujj (előre és hátra is fordítható). Csüdjük tollas (a lábujjaikig toll borítja őket). Csőrük rövid kampójú, tövétől kezdve lefele hajló. Begyük nincs. Étrendjükben minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél._x005F_x000D_ A Kárpát-medencében 13 fajuk fordul elő._x005F_x000D_
Az erszényesek az emlősök osztályának ; azon belül az elevenszülő emlősök alosztályának egyik alosztályágát alkotják. A kengurufélék (régies nevén ugróerszényes-félék), az erszényesek közé tartozó „kevésfogú erszényesek” rendjének egy családja. (A rend tudományos neve Diprotodontia rend.) Az újszülöttek igen fejletlenül, úgynevezett „praktikusan embrionális” állapotban jönnek a világra. Egyedfejlődésük a születés után az anyaállat testén kívül, gyakran az emlőket körülvevő bőrredőben, az erszényben folytatódik. Általánosan jellemző rájuk a rövid mellső és a meghosszabbodott hátsó végtag, valamint a fejlett, előre nyíló erszény.
