A képeken egy márványos turbócsiga (Turbo marmoratus) háza látható. Az átlagosan 15 cm nagyságúra megnövő csiga eredeti élőhelye az Indiai-óceán és a Csendes-óceán trópusi területein a korallzátonyok környéke. Az idősebb egyedek mérete akár 30 cm is lehet. Gyöngyháza miatt még napjainkban is gyűjtik, gombokat, gyöngyöt és egyéb ékszereket készítenek belőle. A bemutatott példány a debreceni Nagyerdei Kultúrpark gyűjteményében tekinthető meg.
A képen egy nagy sallangos kagyló (Chama lazarus) héja látható. Ez az egyik legnagyobb sallangoskagyló faj, mely laposabb teknőjével szilárd tárgyakhoz tapad, felszínét körkörösen elhelyezkedő, kicsípett végű fehér lemezek fedik. Sekély, köves aljzatú vizekben él ai Indiai- és a Csendes-óceán trópusi területein. A bemutatott példány a debreceni Nagyerdei Kultúrpark gyűjteményében tekinthető meg.
A képen látható pengetős hangszert afrikai diákok ajándékozták a Leskowsky Hangszergyűjteménynek. A gyűjteményt 1979-ben alapította Leskowsky Albert, vagy ahogy mindenki ismeri: Leo. A múzeum Magyarország egyik legnagyobb hangszergyűjteményével rendelkezik. Több mint 2500 hangszer található itt a világ minden tájáról. A múzeum Kecskeméten található, az ide látogatók megtekinthetik az egy órás élőzenés tárlatvezetést, különböző korokon és kontinenseken vezetik végig az egybegyűlteket._x005F_x000D_
A Magyar Világhíradó 1932. évi februári száma még fekete-fehér változatban tájékoztatatta a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítése csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A Magyar Világhíradó 1931. évi novemberi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatatta a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítése csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
