Az eredeti tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. A múzeum 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. A múzeum gyűjteményének legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény teszi ki, melyben megtalálhatók a neolitikum bodrogkeresztúri kultúrájának leletei éppúgy, mint a honfoglalás művészeti alkotásai. A múzeum 1985 óta tudományos kutatóhely, 1999-ben az Év Múzeuma lett hazánkban.
Tanterv és utasítás: Az általános iskolák számára - Testnevelés 5-8. oszály
Leírás
A dokumentum a Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtárban megtekinthető 1963-ban a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott testnevelés tanterv és utasítás digitális változata. Magyarország politikai berendezkedése az 1960-as években a hétköznapi életet is nagyban meghatározta. A politikai szellemnek megfelelően a magazinok a munkásosztályban elvárt divatot hirdették. A tantervek és utcai szobrok pedig a kommunista ember egyik lényeges jellemvonását, a megfelelő tetképet hangsúlyozták. A korosztálynak megfelelő testnevelési feladatok mellett ez a szellemiség érezhető az általános iskola 5-8. osztálya számára központilag kiadott tantervben is.
Az ókori öttusaversenyeket Krisztus előtt 708-ban rendezték meg először. Öt számból állt: diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás, futás és a birkózás. Utóbbi kettő szerepelt külön is a pánhellén játékokon, ám a diszkoszvetést, a gerelyhajítást, a távolugrást csak a pentatlon részeként rendezték meg. Előfordult ugyan néhány elvetélt kísérlet az ökölvívás meghonosítására is az ötpróba berkein belül, ám a boksz külön sportágként jobban érvényesült. Nem véletlenül nevezte Arisztotelész az öttusát a sportok királyának, mondván "a pentatlon a legjobb, mert kiválóan ötvözi az erőt és a gyorsaságot". A dokumentum az ókori ötpróba egyik sportágát ábrázolja.
A Magyar Híradó 1926 júliusi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A Magyar Híradó 1924. októberi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítése csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
