Bibliai történetek - hittankönyv az általános iskolák 3- 4. osztályosoknak
Leírás
Bibliai történetek hittankönyv a katolikus általános iskolák III-IV. osztályában tanulók számára. Kiadója a Szent István Társulat (1958. Budapest) A hittankönyv az Ószövetség és az Újszövetségen belül 108 részből áll. Mindegyik részben kérdéseket tesz fel a témával kapcsolatban, és a választ is rögtön megfogalmazza._x005F_x000D_ A kiadvány a végén imákat is tartalmaz, ajánl a tanulók számára.
A világ leghíresebb zarándokhelye a dél-franciaországi Lourdes. Százötvenhárom évvel ezelőtt, 1858. február 11-én, egy barlangban megjelent a Szűzanya egy pásztorlánynak. A jelenések helyszínén csodálatos gyógyulások sokasága történt. Ezt a napot, február 11-ét, II. János Pál pápa a betegek napjává nyilvánította. A kegyhely sok millió zarándokot vonz minden évben, de szerte a világon, így Magyarországon is, számos templom és kápolna kapta a nevét a Lourdes-i Szűzanyáról. _x005F_x000D_
A Magyar katolikus lexikon a következőket írja a Tihanyi Bencés Apátság altemplomáról: " Az altemplom a 11. századból viszonylag érintetlenül megmaradt. Itt temették el I. Andrást (1046-60) és fiát, Dávidot. Az altemplomot többször átalakították, felújították, padlózatát felbontották, felásták, vakolatát leverték. A 18. században Ambrosio Dornetti faliképekkel díszítette. 1889-ben Lotz Károly irányításával ismét kifestették, mai formáját 1955-ben nyerte el. I. András felirat nélküli, csupán csak egy kereszttel díszített sírlapját ekkor tették jelenlegi helyére."_x005F_x000D_
A mángorló kb. 60–70 cm hosszú és 10–15 cm széles, téglalap alakú, fából faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapja bordázott, felső lapja gyakran véséssel, ékrovással, karcolással díszített. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A képen látható, Dédestapolcsányból származó, barna színű, kemény fából készült mángorló a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van.
A Balaton környék legjelentősebb román kori épülete a felsőörsi prépostsági templom. Nyugati homlokzata tornyos, templomtere háromhajós, dongaboltozatos, amelyhez félköríves szentély-apszis csatlakozik. Eredeti, két egyenes záródású mellékhajója is dongaboltozatos 3-3 ikerablakkal. A dokumentum Révhelyi Elemér (1889-1976) - aki élete folyamán az építészeti objektumok külső és belső állapotát több, mint 3000 fényképfelvételben örökítette meg, - a felsőörsi Szent Mária Magdolna Római Katolikus Prépostsági Templom 1930-1940 közötti állapotáról készített - a tatai Kuny Domokos Múzeumban őrzött - fotóját tartalmazza._x005F_x000D_
