1938. május 30-án a Szent István emlékév első eseményeként ünnepi szentmisét celebráltak, majd Szent Jobb körmenetet tartottak. 1938. május 31-én indult első országjáró útjára a Szent Jobbot szállító Aranyvonat, és 1942-ben fejezte be országjárását. Az Aranyvonat által érintett állomásokat feldíszítették, hivatalos fogadóbizottság várta a vonat érkezését, majd egy körmeneten mutatták be a lakossságnak a Szent Jobbot. A régi fénykép az Aranyvonatot ábrázolja 1938-ban.
A képen ún. titkos kamarás látható. Magyarországon hasonló feladatkörben a titkos tanácsos szerepelt. A 16–17. században a király bizalmas embere volt, a titkos tanács tagja. A 16. században négy-hat fő, a 17. században már egyre többen töltöttek be ilyen pozíciót, I. Lipót halálakor (1705) már százötvenen voltak. Ennyien már nem vehettek részt ténylegesen a tanácsüléseken, ezért később egyre gyakrabban használták a "valóságos" titkos tanácsosi rangot, amellyel az excellenciás megszólítás járt. Az első magyar titkos tanácsos 1646-ban Pálffy Pál gróf lett.
A vásározás a kereskedelem egyik leghagyományosabb formája, a piac visszaszorulásával sem múlt el napjainkig sem. Tipikus piaci hangulatot ábrázol ez az erdélyi vásárt megörökítő nyomatról készült másolat. A kép a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában van.
A képen látható újságcikk egy oktatási reform bevezetéséről szól. A reformon a haladás érdekében végrehajtott változtatást, megújulást értjük. A magyar Reformkor a 19. század elején a haladást tűzte zászlajára, és hazánk elmaradottságból való kiemelkedését szerette volna elérni. A korszak idején számos szociális, gazdasági és kulturális vívmány született. A kép a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár tulajdona.
A tűzzománc ősi képzőművészeti technika. A valódi zománc és annak a mai értelemben vett alkalmazását az időszámításunk előtti XVII. századtól lehet megtalálni egyiptomi leletekből. A zománc az ötvösség több ezer éves díszítőanyaga. Fejlődése során több ötvös-zománc technika alakult ki. A XX. századra más művészeti területek jeles képviselői is felfedezték a zománc díszítő anyagban rejlő lehetőségeket._x005F_x000D_ A technikát Magyarországon az 1960-as években honosította meg Kátay Mihály Munkácsy-díjas festő és zománcművész. A dokumentum képei Bobonkáné Papp Antónia szakkörvezető irányításával, Debrecenben működő Tájoló Tűzzománc Szakkör tagjainak tevékenységét mutatják be.