A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A fotón - mely a keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában található meg - a Dunakanyar néhány látványossága látható.
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A fotón - mely a keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában található meg - a Dunakanyar néhány látványossága látható.
Aggteleket, mint magyarok lakta települést elsőként egy 1295-ös oklevél említi "Ogogteluk" néve. Az Aggteleki Bioszféra rezervátum területe (20 170 ha) nagy részben átfed az Aggteleki Nemzeti Park területével. Elsősorban különleges földtani kincsei, faunisztikai értékeket is megőrző barlangrendszerei, illetve karsztterületeinek egyedülálló és rendkívül fajgazdag állat- és növényvilága, az ország több endemikus fajának előfordulása indokolta kijelölését – olvasható az Aggteleki Nemzeti Park honlapján. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta a Természeti Világörökség részei.
A Debrecenben található császárfa 1975 óta védett. A fát a tulajdonos édesapja ültette még 1962-ben. A Nádor u. 17. számú ház előtt közterületen áll ez a kínai eredetű, nálunk a század elején gyakran ültetett császárfa, mely a dél-európai parkok, utcák kedvelt fája. Még lombfakadás előtt – nálunk általában március elején – virágba borul. Áttelelő virágbimbóiból napok alatt bontakoznak ki a nagy liláskék, rendkívül illatos, „trombita”- virágok. A kora tavasszal még lomb nélküli, lila köntösbe öltözött fa gyönyörű látvány. Sajnos a fa nedvkeringése fokozatosan romlik, melynek nyomai a korona több pontján is megfigyelhetők. A császárfa az Alföldön ritkaság.
A Debrecenben álló fa kora: 100-110 év, magassága: 24-26 m. Kártevője kevés akad és jól tűri a városi klímát is. A sószennyezésre viszont érzékeny. Mivel kedveli a mély termőrétegű, jó víz- és levegőgazdálkodású talajokat, ezért a dél-nyírségi homokos vidék és a hajdúsági löszhát határán húzódó Nagyerdő talajtani viszonyai ideális termőhelyet biztosítottak a platán számára.
