A képen egy paprika-sótartó látható. Juhar-jávorfából készült, kétcsészés osztatúra kivájt, faragott, egyszerű típus, fogója íves. Az eredeti tárgy megtekinthető Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban. A jávorfa elsősorban a hegyi juhar faanyaga. Kézi szerszámokkal könnyen megmunkálható, de gépi feldolgozása nem javasolt, mert könnyen megpörkölődik.
A fekete-fehér fényképen egy 1983-as Kisújszállási fa szögletes sótartót látunk. A fénykép negatívja megtekinthető a Damjanich János Múzeum Néprajzi Fotótárában, Szolnokon. A sótartó elengedhetetlen minden étkezőasztalról. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ez az ásványi anyag.
A képen egy borszeszégő látható, amely hét kanóccal rendelkezik. Az eszköz sárgarézből készült, 12 cm széles és 9,5 cm magas, eredetiben a Kecskeméti Katona József Múzeum Orvos - és Gyógyszerészettörténeti Gyűjteményében lehet megtekinteni. A hétkanócos borszeszégőt gyógyszerészetekben használták.
A fényképen látható borszeszégő egy patikai segédeszköz, amely porcelánból készült, a kanóca pamut. Kecskeméten a Katona József Múzeum Orvos - és Gyógyszerészettörténeti Gyűjteményének része. Méretei: 12 cm hosszú, 5,5 cm magas és 2 cm széles. Használata során borszeszt, azaz borból nyert alkoholt égetnek benne.
A nagykócsag a gémfélék családjába tartozó gázlómadár. A magyar természetvédelem címermadara. Európa területén belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, árterek képezik. A nagykócsag tollazata fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, a fején a bőre zöldes. Nászruhája szintén fehér, ám sok gémfélével ellentétben nincs bóbitája, helyette hosszú, fátyolos szárnytollai nőnek; ilyenkor csőre rózsaszínes, pirosas, később fekete. Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja a lábát, nyakát S alakban hátragörbíti. Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 000 Ft. A preparátum a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban található.