A levelezőlapon a balatonszárszói Erzsébet-kert parkrészletét láthatjuk az 1920-as évekből. A park gondozott terület, nyilvános kert, amely természetes környezetet teremt a településeken. A lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában található.
Kunfy Lajos (1869-1962) festménye nyári kertet ábrázol. A festőművész alkotói pályája során az akadémikus stílustól egy dekoratív időszakon át az impresszionizmusig jutott. Legérettebb képein a falusi nép, és a cigányok hétköznapjait ábrázolta. Ez a festménye a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban lelhető fel.
A lótuszvirágot a keleti kultúrában a tisztaság, a megújulás és az újjászületés szimbólumaként tartják számon. Jellemzője, hogy gondozatlan környezetben is képes szép virágokat hajtani, és a tisztaságot hordozni, szimbolizálni. Háttérben Hévíz látható. A levelezőlap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában található.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egy darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, a fuvolázómadár.
