A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egyik darabja. A múzeum anyagát 1877-ben kezdték gyűjteni a Somogyvár Megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egy darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár Megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Nagyerdei Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, és nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban láthatók, például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Nagyerdei Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázómadár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Nagyerdei Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázómadár.
