A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vörös csüngőlepke (Zygaena laeta) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Száraz gyepek, legelők, homoki gyepek, homokbuckások, sziklafüves lejtők lakója, hazánkban korábbi élőhelyeiről (pl. Mecsek, Somogy, Budapest környéke) az elmúlt 50 évben eltűnt, a jellegzetes homoki habitatokban (Duna–Tisza köze) a fenyők és akác-telepítések miatt a helyi populációk fennmaradása bizonytalan. A lepke elülső szárnyának hossza 11–14 milliméter. A gallér, a vállfedő és a potroh 3–5. gyűrűje vörös színű. Az elülső szárny vörös foltrendszere a belső és külső szegély kivételével szinte a teljes szárnyfelületet elfoglalja, a középtérben és az elülső szegélyen 1–1 fekete folttal. A kifejlett egyedek nyár közepén repülnek. A Magyarországon fokozottan védett szép mintázatú lepkefaj egy egy példányának eszmei értéke 100 000 forint!
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képeken egy paprika-sótartó látható. Az eredeti tárgy megtekinthető A Herman Ottó Múzeumban, Miskolcon. Juhar-jávorfából vágott, díszesen kifaragott, vésett, csapolt. Kétrekeszes. Rekeszei csészeformájúak, elfordítható fedőkkel. Fogója (a két csésze közt) stilizált kakas. A csészéken stilizált rozmaringminta van kivésve, 'Fodor Amál' 1939. 11. hó 24. dombormíves írással. Méretei: Magassága: 11.7 cm, Szélessége: 6 cm, Hosszúsága: 14 cm.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Egry József 1883. március 15-én született Zalaújlakon, 1951. június 19-én halt meg Badacsonyban. Egry József Kossuth-díjas festő és grafikust a Balaton festőjének nevezték. Szülei egy pereskedés miatt minden vagyonukat elvesztették, koldusszegényen költöztek a fővárosba. Egry József gyermekkorában egy díszítő festő műhelyében lett mindenes - ekkor derült ki, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte. Lyka Károly támogatásával Párizsban, a Julian Akadémián kezdhetett tanulni, de itt még nem talált magára. A képeit 1910-től kezdte kiállítani, és az 1920-as évektől kezdve már csaknem kizárólagos témája a Balaton volt. Először az expresszionizmus nyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei a legismertebbek: Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító. Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. A festő 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. _x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány, 1920. július 16.) magyar festőművész. A magyar akadémikus történeti festészet nagy alakja. Benczúr művésztanárként példát tudott mutatni a művészeti felsőoktatással addig nem rendelkező Magyarországon technikai felkészültségben. A Hunyadi László búcsúja című történeti festményével 1866-ban nagy sikert aratott Pesten. A millenniumra 1896-ban festette meg a Budavár visszavétele című művét. A historizáló festészet jelentős alakjaként vonult be hazánk művészettörténetébe. A Katona József Múzeumban található a kiállítási meghívó.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A karikatúra szó az olasz caricare túlozni igéből ered. Etimológiája egyben magyarázat is, a karikatúra kifejezésformájának a lényege ugyanis az emberi, állati vagy tárgyi jellegzetességek túlzó kihangsúlyozása, a kevésbé jellegzetes alkotóelemek csaknem teljes elhanyagolása. A kecskeméti Katona József Múzeumban rendezett esemény dokumentumai a közgyűjteményben találhatóak.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
