A Debreceni Művelődési Központ Csapókerti Közösségi Házának szervezésében 2000. június 10-én második alkalommal rendezték meg a hagyományos pünkösdi királyválasztást. A jelölteknek póznamászásban, kötélhúzásban és egyéb ügyességi próbákon kellett összemérni tudásukat. A pünkösdi király a pünkösd ünnepéhez kapcsolódó népszokások (pünkösdölés) alkalmával a faluközösség fiataljainak vetélkedéséből győztesen kikerült legény, aki egy esztendőre a falu első legénye (legénybíró) lett.
Az eredeti tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. A múzeum 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. A múzeum gyűjteményének legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény teszi ki, melyben megtalálhatók a neolitikum bodrogkeresztúri kultúrájának leletei éppúgy, mint a honfoglalás művészeti alkotásai. A múzeum 1985 óta tudományos kutatóhely, 1999-ben az Év Múzeuma lett hazánkban.
Telemark villámzárral, az ideális sporting - Gutmann reklámplakát
Leírás
A képen a budapesti Rákóczi út 12. szám alatt egykor működött ruházati áruház reklámja látható. Az 1935-ből származó plakát cipzáras Telemark sport felsőt reklámoz 2 pengő 60 filléres pengős áron. Telemark egy tartomány neve Norvégia déli részén, ahonnan a síelés, mint szabadidősport és szórakozás útjának indult a nagyvilágba. A villámzárat kezdetben csak katonai ruhákon, táskákon használták, de célszerűségénél fogva azonban a cipzár a polgári életben is igen hamar nagy népszerűségre tett szert. Az 1930-as években Elsa Schiaparelli (1890-1973) divatkreációin is megjelent, majd gyerekruhákon is használták, 1937-ben pedig – az igazi nagy siker jeleként – alkalmazni kezdték a férfinadrágokon is. A fotó a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában van.
A Magyar Híradó 1925 augusztusi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A dokumentum Törös Olga tornásznőt és az olimpiai szerepléséhez kötődő relikviáit mutatja be. Törös Olga sportolónő Debrecenben született 1914-ben. Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon, Berlinben bronzérmet szerzett női tornacsapat tagja volt, később edző, testnevelő tanár. 100. születésnapja alkalmából a bajnoknőt beválasztották a Halhatatlanok Klubjába is. A dokumentumot a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre hozta létre.
