A kép Vámosmikán készült, kukoricamorzsoló asszony látható rajta. A kukoricát tengerinek, törökbúzának, málénak is nevezzük (lat.: Zea mays). A perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, váltivarú, egynyári növény. Több méter magasra is megnő, jellemzője a csöves termés. Amerikából került Európába a 16. században, később az Óhazából utazott kereskedők hajóin Ázsiába és Afrikába. Az archív fotó a szolnoki Damjanich János Múzeum tulajdona.
A fotó 1961-ben készült a Nagyerdei Kultúrparkban, mely abban az évben jött létre az 1958-ban megnyílt állatkert és az 1960-ban átadott "Lúdas Matyi" Vidámpark összevonásából. A képen egy hímoroszlán látható, mely félárnyékban fekszik ketrecében az állatkertben. Az oroszlánok kedvelt látványosságok minden állatkertben, hazánkban több helyen is láthatóak (Budapest, Nyíregyháza, Veszprém stb.) A fekete-fehér fénykép a debreceni Nagyerdei Kultúrpark tulajdonát képezi.
A kecskeméti planetárium mintegy harminc éve épült. Kisplanetárium lévén befogadóképessége mindösszesen 60 fő, emiatt a programok bensőségesebbek, az adott csoporthoz alkalmazkodóak. A Föld északi féltekéjének bármely pontjáról kivetítik a csillagos eget, bemutatják a Nap után legközelebbi csillagot, a Centaurit, űrszondák által a bolygókról, holdjaikról, kisbolygókról, üstökösökről készített színes közelképeket. A planetárium csillagvizsgálóként is működik, így az érdeklődők távcsövön át a saját szemükkel láthatják adott esetben a holdkrátereket, a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter felhősávjait és a körülötte keringő Galilei-holdakat, félvénuszt, kettőscsillagokat, csillaghalmazokat, galaxist, csillagközi anyagfelhőket. Az intézmény elsődleges feladata nem a kutatás, hanem az iskolai oktatást kiszolgáló tevékenység.
A képeslapon ábrázolt szőlőfürtök nem csupán ízletes gyümölcsök, hanem egészséges, C vitaminban gazdag tápanyagként is szolgálnak. Hazánk számos híres szőlőtermelő vidékkel büszkélkedik, a leghíresebb a tokaji, amelyet a Világörökség részének is nyilvánítottak. A lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárban lelhető fel.
A képen látható füzet rejtvényei segítségével az érdeklődő Bátaszék helytörténetével ismerkedhet meg. A mai rejtvények őse a bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi, a több mint hatezer éves bűvös négyzet egy kínai emlékben maradt fenn. A számokat tartalmazó négyzeteken kívül ismerünk bűvös betűnégyzeteket is. A legkorábbi ilyen az ókori Pompeji romjai alól került a felszínre. A rejtvényfüzet megtalálható Solymár Imre Városi Könyvtárban.
