A pünkösdi királynéjárás a kislányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntő játéka volt a Dunántúlon. Elnevezései: pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösdköszöntés. A játék négy fő mozzanatból áll. A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő fotón a kislányok pünkösdi királynéjárásának az a mozzanata látható, amikor a kiskirálynét épp a magasba emelik a társai.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója
Leírás
A Csapókerti Közösségi Ház és a 1956-os Vitézi Lovagrend közösen megemlékezése A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Szent István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt. Az 1956-os Vitézi Lovagrend 1997. július 4-én jött létre. Alapítója Holl Ferenc, aki a világszövetség elnök-főkapitánya, másrészt a Stockbergi Német Lovagrend tiszteletbeli nagymestere. Célja egyebek mellett az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének ápolása. (http://www.56osvitezilovagrend.hu/) 56-os emlékmű, képtalálatai több, ez alkalomból felállított emlékművet mutat, köztük a budapesti, 56-osok terén állót is._x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Debrecenben, a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota mellett található e példátlanul nagyra nőtt iszalag, a nép nyelvén „se fű, se fa”. Egyháztörténeti jelentősége, botanikai ritkasága és nem utolsósorban kora indokolta a védetté nyilvánítást. A szájhagyomány szerint a reformáció korában ültették. A nevezetes „Liciumfához”, ördögcérnához sokat emlegetett legenda fűződik. A legenda szerint, amikor a reformáció a Tisza vidékére is eljutott, a csak keresztnevéről ismert debreceni prior Bálint pap is áttért az új hitre. A nagyváradi püspök a Rómát megjárt Ambróziusz kanonokot küldte Debrecenbe, hogy visszatérítse az elveszett híveket. A debreceni gyülekezet a nyilvános vita végén – Bálint pap kivételével – Ambróziusz pártjára állt. A gyülekezettől távozóban a két pap együtt haladt és útközben is vitatkoztak. Útközben a kanonok egy útszéli líciumról letört egy ágat, az földbe szúrta, azzal a kijelentéssel: „ Akkor lesz valami az új hitből, amikor ez a földbe szúrt lícium fává nő!” „Akkor fa leszen!” – válaszolta erős hittel Bálint pap és azóta virul ott faként a lícium. A fává nőtt líciumbokor kora meghaladja a kétszáz évet, magassága 3,50 m, törzskerülete az elágazás alatt 1,20 m.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 1526-1527 ( I.kötet) című könyvet 1846-ban adta ki Pesten a Hartleben Konrád kiadó. Szerzője Jászay Pál (1809-1852) történész, aki műveiben elsősorban a magyar állam újkori történetével foglalkozott. A mű itt látható csekély részlete (a könyv borítója és első két oldala) is érzékelteti, hogy a magyar nemzeti önképnek milyen hangsúlyos eleme volt a mohácsi csatavesztés. Az első oldal ugyanis Habsburg Máriát ábrázolja, aki II. Lajos király felesége, 1526 után özvegye volt. A könyv jelenleg a Miskolci Evangélikus Egyház jogtulajdona.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
