A hívóképen a budapesti János-pince (János Vitéz söröző) belső tere látható oldalfalain a János vitéz-sorozat pannóival. A Csárdás címet viselő szemközti falkép – mely nem része a sorozatnak – úgyszintén Sándor Béla alkotása. Az 1971-ben készült felvétel a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló (napjainkban Hotel Erzsébet City Center) pincéje műemlékvédelem alatt álló különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet, melyek Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázolják. Az Erzsébet Királyné Szálló addig kihasználatlan pincehelyiségét 1925-ben étteremmé-sörözővé alakították, mely kezdetben Erzsébet-pince, később János Vitéz söröző, majd pedig János-pince néven működött. Hamarosan a belváros egyik legkedveltebb találkozóhelye lett. A János-pince fő vonzereje (magyar motivikájú) művészi díszítésében rejlett, ami újdonságnak számított: ez volt az első fővárosi vendéglátóhely, amelyet a magyar irodalom által ihletett művészi alkotások ékesítettek. Sándor Béla, az Iparművészeti Iskola díszítő festőtanára alkotta meg a kezdetben 12, a későbbiekben pedig 18-ra bővülő táblaképsorozatot (pannót), amelyek Petőfi Sándor elbeszélő költeményének a jeleneteit ábrázolják. A János-pince és egyedi falfesményeinek népszerűségét mutatja, hogy a képekről ifj. Pataki Mihály kiadásában hamarosan képeslapsorozat is megjelent. (Forrás: https://pestbuda.hu)
A hívóképen az egykori Erzsébet Királyné Szálló épülete. A képes levelezőlap a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló (napjainkban Hotel Erzsébet City Center) pincéje műemlékvédelem alatt álló különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet, melyek Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázolják. Az Erzsébet Királyné Szálló addig kihasználatlan pincehelyiségét 1925-ben étteremmé-sörözővé alakították, mely kezdetben Erzsébet-pince, később János Vitéz söröző, majd pedig János-pince néven működött. Hamarosan a belváros egyik legkedveltebb találkozóhelye lett. A János-pince fő vonzereje (magyar motivikájú) művészi díszítésében rejlett, ami újdonságnak számított: ez volt az első fővárosi vendéglátóhely, amelyet a magyar irodalom által ihletett művészi alkotások ékesítettek. Sándor Béla, az Iparművészeti Iskola díszítő festőtanára alkotta meg a kezdetben 12, a későbbiekben pedig 18-ra bővülő táblaképsorozatot (pannót), amelyek Petőfi Sándor elbeszélő költeményének a jeleneteit ábrázolják. A János-pince és egyedi falfesményeinek népszerűségét mutatja, hogy a képekről ifj. Pataki Mihály kiadásában hamarosan képeslapsorozat is megjelent. (Forrás: https://pestbuda.hu)
A hívóképen az egykori Erzsébet Királyné Szálló épülete. A képes levelezőlap a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló (napjainkban Hotel Erzsébet City Center) pincéje műemlékvédelem alatt álló különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet, melyek Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázolják. Az Erzsébet Királyné Szálló addig kihasználatlan pincehelyiségét 1925-ben étteremmé-sörözővé alakították, mely kezdetben Erzsébet-pince, később János Vitéz söröző, majd pedig János-pince néven működött. Hamarosan a belváros egyik legkedveltebb találkozóhelye lett. A János-pince fő vonzereje (magyar motivikájú) művészi díszítésében rejlett, ami újdonságnak számított: ez volt az első fővárosi vendéglátóhely, amelyet a magyar irodalom által ihletett művészi alkotások ékesítettek. Sándor Béla, az Iparművészeti Iskola díszítő festőtanára alkotta meg a kezdetben 12, a későbbiekben pedig 18-ra bővülő táblaképsorozatot (pannót), amelyek Petőfi Sándor elbeszélő költeményének a jeleneteit ábrázolják. A János-pince és egyedi falfesményeinek népszerűségét mutatja, hogy a képekről ifj. Pataki Mihály kiadásában hamarosan képeslapsorozat is megjelent. (Forrás: https://pestbuda.hu)
A képeslapon a hévízi tófürdő látható. A levelezőlap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)
A hívóképen az egykori Erzsébet Királyné Szálló kávéháza. A képes levelezőlap a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló (napjainkban Hotel Erzsébet City Center) pincéje műemlékvédelem alatt álló különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet, melyek Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázolják. Az Erzsébet Királyné Szálló addig kihasználatlan pincehelyiségét 1925-ben étteremmé-sörözővé alakították, mely kezdetben Erzsébet-pince, később János Vitéz söröző, majd pedig János-pince néven működött. Hamarosan a belváros egyik legkedveltebb találkozóhelye lett. A János-pince fő vonzereje (magyar motivikájú) művészi díszítésében rejlett, ami újdonságnak számított: ez volt az első fővárosi vendéglátóhely, amelyet a magyar irodalom által ihletett művészi alkotások ékesítettek. Sándor Béla, az Iparművészeti Iskola díszítő festőtanára alkotta meg a kezdetben 12, a későbbiekben pedig 18-ra bővülő táblaképsorozatot (pannót), amelyek Petőfi Sándor elbeszélő költeményének a jeleneteit ábrázolják. A János-pince és egyedi falfesményeinek népszerűségét mutatja, hogy a képekről ifj. Pataki Mihály kiadásában hamarosan képeslapsorozat is megjelent. (Forrás: https://pestbuda.hu)
