„… szabadságunk egyedül a tökéletes szeretetben, Isten bensőségességében találhatja meg korlátlan kibontakozását. Állapotunk megszentelése ilyen értelemben nem is jelenthet egyebet, mint hogy a dolgok sűrűjén át rátaláltunk Istenre.” (Pilinszky János)

„Nemcsak meta-tartalmak vannak, hanem meta-formák is. Mármost, a meta-forma, ha túljátszom a formát, nem tud megjelenni. A meta-forma az valahol a hatókörömön kívül esik: vagy beúszik, vagy nem. Ennek elébe lehet menni…” (Pilinszky János)

„…Simone Weil mondta a szépségről…: A szépség egy labirintus, sokan megindulnak benne, de a legtöbben feleúton elfáradnak, megállnak. Csak néhányan jutnak be a labirintus közepébe; ott Isten várja, fölzabálja és kiokádja őket.” (Pilinszky János)

„Ami Jézus áldozatában történt és történik – az súlytalanítja Sziszüphosz szikláját, árnyékba borítja éjszakáját és ragyogásával kioltja a mítoszhős valószínűtlen mosolyát. Sziszüphosz sziklája dübörög. Jézus megújuló áldozata tökéletesen csendes.” (P.J.)

„Saját bűnös állapotának megtagadása semmiféle jogot nem adhat soha senkinek az ítélkezésre. Amennyiben ez történne, a ’megtért’ bűnös tapodtat se haladt előre. Hiszen épp a tökéletes alázatban rejlik a kereszténység valóban isteni… újdonsága.” (P. J.)