Népvándorlás kori lovasszentet ábrázoló fibula

Oktatás

Általános

Manda ID
82022
Cím
Népvándorlás kori fenékpusztai, lovasszentet ábrázoló korongfibula (i. u. VII. század)
Leírás
„Hogy Szent Györgyöt láthatjuk-e akcióban a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált fibulán, azt nem is olyan egyszerű megmondani. Az biztos, hogy egy a földön hosszan elnyúló alakba döf lándzsát egy lovas, és ez a beállítás Szent György leggyakoribb ábrázolásának felel meg. Ugyanakkor a sárkányos történet a kutatók szerint századokkal a palesztinai vértanúság után kezdett elterjedni, majd pedig a középkor folyamán vált a szenttel kapcsolatosan szinte egyeduralkodóvá. György a segítőszentek közé tartozik, kappadókiai születésű keresztény katonatiszt volt, aki hitéért 303-ban halt vértanúhalált Lydda városában. A korabeli hívők szolgájának, Paszikratésznak leírása alapján ismerkedhettek meg történetével, ami valljuk be, egészen képtelen elemeket is tartalmaz. Györgyöt ugyanis a velejéig gonosz Dadianosz perzsa király (hol vannak ekkor már a nagy perzsa királyok!) hét éven át kínozza hitéért, úgy, hogy hősünk közben háromszor meghal és fel is támad. A válogatott kegyetlenségek egyike Paszikratész szerint az volt, hogy pontosan 60 szöget vertek György fejébe. A későbbi, nyugati hagyomány a Diocletianus által indított keresztényüldözések áldozatai közé sorolja a középkor talán legnépszerűbb szentjét, akinek kultusza villámgyorsan terjedt és a mai napig él a keleti és a nyugati kereszténységben egyaránt. György volt általában a lovagok, és német lovagrend védőszentje. Különös tiszteletnek örvendett a középkori Anglia területén, ahol egy időben a karácsonnyal azonos súllyal ünnepelték és az ország zászlajába is belekerült a György kereszt. 1326-ban, Szent György napján Károly Róbert egy lovagrendet is alapított Györgyről elnevezve, amit aztán 1990-ben újjászerveztek és a Magyar Szabadalmi Hivatallal is levédették. No de most már meglehetősen eltértünk vizsgálatunk tárgyától, a Fenékpusztán talált, a szakemberek által 7. századira datált fibulától. Az öt centiméteres átmérőjű, bronz hátlapú, ezüstből készült ruhaösszefogó tű kidolgozottságát tekintve valószínűleg egy helyi ötvös munkája lehetett. A rómaiak alapította Valcum városa a kereskedők mellett iparosoknak is otthont adott, avarok általi „újraalapítása” során pedig romanizált keresztény telepeseket hoztak be, hogy működtessék a település iparát és kereskedelmét, kiszolgálják avar uraikat. Hogy aztán egy ilyen ötvös munkája-e e fibula, arra persze nincs semmilyen bizonyíték. Mint ahogy az sem egyértelmű, hogy közepén az ezüst domborításon Szent Györgyöt láthatjuk a sárkánnyal. Ezért is adhatták a lovasszent elnevezést a múzeum szakemberei neki.” (Pálffy Lajos: Szent sárkánnyal és 60 szeggel a fejében) http://mandarchiv.hu/cikk/3628/Szent_sarkannyal_es_60_szeggel_a_fejeben
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Magyar nyelv és irodalom

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és természet
“E fibulán megformázott jelenet lovas alakja emberfeletti erővel bíró hős, aki rituális cselekedetével elpusztítja a káoszt szimbolizáló gonosz állatot. Áldozathozatala révén helyreáll a világ harmóniája, a rend fölékerekedik a pusztulásnak.” (kobzosBBL)
“E fibulán megformázott jelenet lovas alakja emberfeletti erővel bíró hős, aki rituális cselekedetével elpusztítja a káoszt szimbolizáló gonosz állatot. Áldozathozatala révén helyreáll a világ harmóniája, a rend fölékerekedik a pusztulásnak.” (kobzosBBL)
A NÉPVÁNDORLÁS KORA (pdf)
Kiss Gábor: Adatok a Keszthely-kultúra kutatástörténetéhez (pdf)
Straub Péter: A Keszthely-kultúra kronológiai és etnikai hátterének alternatívája (pdf)
Tóth Endre: A Keszthely-kultúra korongos fibuláinak eredetéhez és ikonográfiájához (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: