Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Üllői kora bronzkori égetett agyag öntőforma II.

Oktatás

Általános

Manda ID: 438462
Cím: Üllői kora bronzkori égetett agyag öntőforma (Üllő - 5. lelőhely, Kr. e. 2700/2500-2000/1900) - II.
Leírás: "Most a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából egy kora bronzkori öntőformával is megismerkedhetünk, hogy legyen fogalmunk arról, milyen egyszerű eszközökkel dolgoztak eleink. Üllőn, még 2006-ban találták meg a régészek ezt a kis, 6 centiméterszer 2,5 centiméteres agyagból égetett öntőformát, a pontos leírás szerint egy kétrészes, elkeskenyedő végű ár, vagy tű öntőformájának alsó felét. Amiből egyenesen következik, hogy volt ennek a formának egy hasonlóan agyagból égetett teteje is. Az is nagyon valószínű, hogy ez esetben a valamivel egymáshoz rögzített, vagy éppen a földbe beásott öntőformák közé borították bele az öntőnyíláson át a megfelelő mennyiségű felolvasztott bronzot – a formánkon látszik is a magas hő által hagyott nyom. Majd miután az megszilárdult, és kihűlt, levették róla a most 3D-ben is körüljárható kis cserépdarabot, az öntésnél keletkező fölösleget, a sorját pedig csiszolással, köszörüléssel távolították el. És készen is volt az ár, amivel ki lehetett lyukasztani a bőrt. Vagy a tű, amivel össze lehetett fogni a ruhát. Mert a Krisztus születése előtt 2700 és 1900 közötti makói kultúra emberének – aki ezt az öntőformát készítette, és használta, már volt szövőszéke, vagy legalább is valami hasonló alkalmatossága. Azt is tudjuk róla, hogy a sírmellékletek alapján (ezek jobbára csak agyagedények) nem volt valami gazdag népség, viszont már nagyállattartással foglalkozott, tehát ismerte a tehéntejből előállítható élelmiszereket is. (A 24 Üllőn feltárt gödör egyikében 14 fej és lábak nélküli szarvasmarha maradványait találták meg a régészek.) Aztán próbált védelmet nyújtó helyekre, és patakok partjára letelepedni. Halottait mindig elégette, hamvaikat cserépurnákba rakta, vagy egyszerűen beleszórta a sírgödörbe. A makói kultúra fazekasai általában kvarchomokkal „soványították” az agyagot, amivel dolgoztak. És az is érdekes, hogy nem voltak nagy temetőik, inkább magányos sírokat találtak a régészek vagy hármas, hatos sírcsoportokat. A bronzhoz szükséges rezet és ónércet viszont Üllő környékén hiába is keresnénk, így hát csak találgatni lehet, hogy a mai Ausztria területéről hozott alapanyagokból helyben dolgozott-e az amúgy a forma alapján jó szakembernek mondható fémöntő. Vagy esetleg csak az öntőforma került el valahogy az üllői 5-ös számú lelőhelyre." (Pálffy Lajos: Tűt öntött az üllői ember) http://mandarchiv.hu/cikk/6655/Tut_ontott_az_ulloi_ember
Földrajzi vonatkozás: Cegléd

Kompetencia

Kompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam: 5-8. évfolyam
Módszertani javaslat: Az általános iskola 8. osztályában a ’Technika, életvitel és gyakorlat’ tantárgy oktatásában a ’ Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés’ tematikai egységen belül a ’Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása - Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján’ témakör feldolgozása során javasolt a következő feladat megvalósítása: A tanulók az indikátor fotográfia és a digitális 3D panel segítségével a tér minden irányában alaposan megszemlélhetik, tanulmányozhatják az üllői kora bronzkori égetett agyag öntőformát, amely a makói kultúra embere számára ár előállítására szolgált. A digitális mérőműszer segítségével a múzeumi tárgy szinte valamennyi méretére vonatkozóan vizsgálatokat végezhetnek. A digitális mellékletekben és az interneten elérhető, megtalálható szakirodalmak lehetőséget nyújtanak az érdeklődők számára, hogy odahaza a kora bronzkori kultúrával közelebbről, mélyebben megismerkedhessenek. Miután az üllői öntőforma legfontosabb méreteire vonatkozóan kielégítő információval rendelkeznek ahhoz, hogy agyagból mérethűen megmintázzák a régészeti leletet, szaktanári koordinációval lássanak neki a másolat, a ’makett’ elkészítéséhez! Célszerű az előzetes mérések folyamán adatokkal ellátott vázlatokat készíteni, s az öntőforma megformázása folyamán a digitális táblán a diákok számára megjeleníteni az eredeti tárgy háromdimenziós képét. A tanulók munka közben használjanak vonalzót, szögmérőt, körzőt, tolómérőt! Tegyük lehetővé, hogy mindenki önállóan dolgozhasson! A következő tanóráig hagyjuk a szertárban megszáradni az alkotásokat, majd közösen értékeljük egymás munkáját! Amennyiben lehetősége van a szaktanárnak és az osztálynak a 3D-ben történő nyomtatásra, akkor készítsék el az égetett agyag öntőforma pontos másolatát, majd vessék össze a manuálisan formázott makettekkel! E feladat az élmény- és a konstruktív pedagógiai módszerek gyakorlati megvalósítását szorgalmazza. Tantárgyközisége révén a diákok digitális kompetenciáját, kreativitását, manuális készségét, esztétikai érzékét egyszerre kívánja fejleszteni, valamint lehetőséget teremt a kora bronzkori kultúra tárgyi eszközkészlete és életmódja iránti érdeklődés kialakulására. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Matematikai kompetencia
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: Az középiskola 12. évfolyam matematika tantárgy oktatásában a térgeometria tematikai egységen belül a diákok számára a kisebb méretű, bonyolult szerkezetű és a szabálytalan térelemek, valamint az egyenes körhenger térfogatának a meghatározását igyekszik elősegíteni a feladat. Az indikátor fotográfián látható és 3D-ben alaposan tanulmányozható az üllői kora bronzkori öntőforma. Miután elegendő időt hagytunk a tanulók számára, hogy az őskori régészeti tárgyat megszemléljék, készítsük el közösen a 3D nyomtató segítségével az öntőforma mérethű másolatát! Egy függőleges mérőskálával ellátott, megfelelő méretű üveg mérőhengert félig töltsünk meg vízzel, majd a könnyű fajsúlyú öntőforma másolatunkat finoman nyomjuk a folyadék szintje alá, s olvassuk le a vízoszlop magasságának növekedését. Értelmezzük a problémát, s az egyenes körhenger térfogatának kiszámításával adjuk meg a kora bronzkori öntőforma térfogatát! Tudatosítsuk a diákokban a vízoszlop növekedése és a régészeti tárgy térfogatának ekvivalenciáját! Végül számítsuk ki az öntőforma tömegét az égetett agyag átlagos sűrűségének ismeretében (2.5 kg/dm3)! E feladat elsősorban matematikai tanórán történő feldolgozásra ajánlott, de a probléma tantárgyközisége révén az informatika tanórán is megvalósítható, s egyúttal a tanulók digitális kompetencia és kreatív problémamegoldó gondolkodásuk fejlesztését, valamint az őskori kultúrák iránti érdeklődésük felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL)
Műveltségi terület 2: Matematika

Kétrészes, elkeskenyedő végű ár öntőformájának alsó fele. Sárgásbarna színű, kívül szürkésbarna foltosra égett. Az öntési folyamat tönkreteszi az égetett agyagból készített formák belsejét, ezért a két részes öntőformákat csak egyszer lehetett használni.

SCHREIBER RÓZSA: A KORABRONZKOR IDŐRENDI KÉRDÉSEI BUDAPEST KÖRNYÉKÉN ÉS A TISZA VIDÉKÉN (pdf)

A BRONZKOR (pdf)

Kora bronzkor (pdf)

Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©