Keresés az archívumban

Pogány magyarság, keresztény magyarság

Manda ID: 181524
Cím: Pogány magyarság, keresztény magyarság
Leírás: A magyar őstörténet tudományának archimedesi pontja az a nyelvészeti megállapítás, mely szerint nyelvünk a finnugor nyelvcsaládba, közelebbről pedig annak keleti, úgynevezett ugor ágába tartozik s így legközelebbi rokona a vogul és osztják idiómáknak. A véletlen iróniája, hogy éppen ez az egyedül helyes kiindulópont vált a nézetek oly arányú megoszlásának forrásává, mely a leglényegesebb ponton, a magyarság ősi kultúrájának megítélése terén mind a mai napig megakadályozta az egységes tudományos felfogás kialakulását. A magyar, vogul és osztják rokonság nyelvtudományi ténye ugyanis tetszetős történeti fölvetés csíráit rejti magában. Ha egyrészt a magyarság, másrészt a vogulok és osztjákok nyelve rokon egymással, akkor valószínűnek látszik, hogy e rokonnépek együttélésük idején lényegében egyazon műveltségi színvonalon állottak. Az ősmagyarság kultúrája tehát azonos azoknak a voguloknak és osztjákoknak műveltségével, akik a XVI. századtól kezdve, mint kezdetleges szervezetű, egyoldalúan vadászatból és halászatbál élő, tehát zsákmányoló életmódot folytató népek szerepelnek a közöttük járt utazók leírásaiban. Deér József művének a Holnap Kiadó által 1993-ban megjelentetett példánya.
Földrajzi vonatkozás: Miskolc

Kompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára, "A magyarság története a kezdetektől 1490-ig " tematikai egység, "A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora" témakörhöz köthető a feladat. A Pogány magyarság című fejezet alapján számoljanak be a tanulók arról, hogyan látja a szerző a magyarok eredetét? Milyen tudományos érvek alapján?
Műveltségi terület: Ember és társadalom

Adatok exportálása:

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©