Keresés: - Manda

Hungarikumok (halasi csipke)

Oktatás

Általános

Cím: Hungarikumok (halasi csipke)
Leírás: A hívóképen négyszögletű halasi csipketerítő látható 1957-ből, közepén jól kivehető a három egymásra fektetett hal: a halasi csipke jelképe. A népművészeti darabot a kiskunhalasi Thorma János Múzeum őrzi.

Kompetencia

Műveltségi terület: Szociális és állampolgári kompetencia

Részletek

Hungarikumok (mohácsi busójárás)

Oktatás

Általános

Cím: Hungarikumok (mohácsi busójárás)
Leírás: A hívóképen a mohácsi busójárás pillanatképe látható: ördögkeréken utazók és körülöttük álló maskarások. A felvétel a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének része.

Kompetencia

Műveltségi terület: Szociális és állampolgári kompetencia

Részletek

Hungarikumok (hévízi gyógyfürdő)

Oktatás

Általános

Cím: Hungarikumok (hévízi gyógyfürdő)
Leírás: A hívóképen fürdőzőket látunk a hévízi gyógyfürdőben. A képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének része.

Kompetencia

Műveltségi terület: Szociális és állampolgári kompetencia

Hévíz (gyógyfürdő)

Részletek

Hungarikumok (Pannonhalmi Bencés Főapátság)

Oktatás

Általános

Cím: Hungarikumok (Pannonhalmi Bencés Főapátság)
Leírás: A hívóképen a Pannonhalmi Bencés Főapátság látképe. A képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének része.

Kompetencia

Műveltségi terület: Szociális és állampolgári kompetencia

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Részletek

Ámos Imre: Szimbolikus jelenet

Oktatás

Általános

Cím: Ámos Imre: Szimbolikus jelenet (tus /grafika/, 1941)
Leírás: Ámos Imre festő- és grafikusművész Szimbolikus jelenet (1941) című tusrajza a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban található, s az Antal-Lusztig gyűjtemény részét képezi, melynek jogtulajdonosa dr. Antal Péter. Ámos Imre (Nagykálló, 1907. dec. 7. – Ohrruf, Németo., 1944 v. 1945): festő. Felesége Anna Margit festőművész. 1927-től 1929-ig a bp.-i műegy.-en, 1929–35-ben a Képzőművészeti Főisk.-n tanult, ahol Rudnay Gyula tanítványa volt. 1931-ben állított ki először a Szinyei Társ. Tavaszi Szalonjában, itt 1933-ban dicsérő elismerést, 1934-ben Álmodó asszonyok c. képével első díjat nyert. 1935-ben feleségével együtt kollektív kiállítása volt az Ernst Múz.-ban. Ebben az évben a Lipótvárosi Kaszinó Ruszt-díját kapta és a Munkácsy Céh tagja lett. 1936-ban a Képzőművészek Új Társasága (KUT) választotta tagjává. Ez időtől kezdve nyaranta Szentendrén dolgozott. 1937-ben tanulmányúton volt Párizsban, ahol kapcsolatba került Chagall-lal. 1938-ban a Nemzeti Szalon tagja lett. 1940-től 1944-ig kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos a Délvidéken, majd a K-i harctéren, 1944 nyarán Németo.-ban, feltehetően szászo.-i táborban pusztult el. Emlékkiállítása volt 1958-ban az MNG-ben, majd Szegeden, Pécsett és Győrben. Kezdetben a posztimpresszionizmus képviselője. Rippl-Rónai József és Berény Róbert hatott rá, a 30-as évek közepétől Chagall hatására az álomszerű, asszociatív jelenítés jellemzi (Öreg templomszolga a mennyországra gondol; Álom a medvetáncoltatóról stb.). A II. világháború alatt megrázó látomásokban számolt be tragikus élményeiről (Sötét idők sorozat; Menekülő, Háború stb.). – Irod. M. Abonyi Arany: Mártír művészek emlékezete (Szabad Műv., 1947); B. Haulisch Lenke: Á. I. (MNG emlékkiáll. katalógusa, Bp., 1958); Á. I. naplója (Magvető Almanach I. Bp., 1964); Haulisch Lenke: Á. I. (Bp., 1965.)

Kompetencia

Műveltségi terület: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Ámos is montázselméletet alkotott, csak ő valamiféle szimultán technikát próbált megvalósítani, egyfajta ’képen belüli’ montázst, ahol a jelenetek és a figurák finoman egymás mellé simulnak, nem hasítanak bele egymásba... (Hornyik Sándor)

Részletek