Általános

Cím

Perui óriáscsótány (információs tábla)

Leírás

A perui óriáscsótányt bemutató információs tábla a debreceni Nagyerdei Kutúrparkban található. A tábla tartalmazza a fajt leíró információkat, térkép segítségével mutatja be elterjedését, a tábla tetején pedig az élőlény tudományos (latin), német és angol elnevezése olvasható. A képeken jól megfigyelhető az állat színezete és testfelépítése. A főbb adatok, mint az élettartam és a peték száma a tábla alján kerültek kiemelésre.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Kékhomlokú vörösfarkú papagáj (információs tábla)

Leírás

A kékhomlokú vörösfarkú papagájt bemutató információs tábla a debreceni Nagyerdei Kutúrparkban található. A tábla a fajt leíró információkat tartalmazza, térkép segítségével mutatja be elterjedését, tartalmazza tudományos (latin), német és angol elnevezését. A képeken jól megfigyelhető az állat színezete és testfelépítése. A főbb adatok, mint a költési idő és a tojások száma a tábla alján kerültek kiemelésre.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Nílusi krokodil (információs tábla)

Leírás

A nílusi krokodilt bemutató információs tábla a debreceni Nagyerdei Kutúrparkban található. A tábla tartalmazza a fajt leíró információkat, térkép segítségével mutatja be elterjedését, a tábla tetején pedig az élőlény tudományos (latin), német és angol elnevezése olvasható. A képeken jól megfigyelhető az állat színezete és testfelépítése. A főbb adatok mint a testhossz, élettartam, tojások száma és a kelési idő hossza a tábla alján kerültek kiemelésre.

Kompetencia

Műveltségi terület

Idegen nyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Cerkófok

Leírás

A képen látható majomfélék otthona a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állatkertje.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Piroska raj naplója

Leírás

A kecskeméti Ménteleki Általános Iskola gyűjteményében őrzött rajnapló a Piroska raj iskolai életét, vállalásait, a kisdobos- és úttörőmozgalomban elfoglalt szerepét mutatja be. A naplóban a gyerekek saját maguk írják le a legfontosabb eseményeket, az előttük álló feladatokat. A rajnapló mint a Kádár-korszak gyermekvilágának egyfajta lenyomata, forrásértékű dokumentumként is szolgálhat. „A Magyar Úttörők Szövetsége a Magyar Szocialista Munkáspárt – rendszerváltásig működő – gyermekszervezete volt, amelynek közvetlen politikai irányítását a KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség) látta el. Célja a gyermekek szocialista szellemű nevelése, valamint érdekeik védelme volt. Feladatait társadalmi összefogással, a szülőkkel és a nevelőkkel együttműködve hajtotta végre. Szervezte a gyermekek közösségi életét, szabadidejüket és a nyári táborozást, segítette az iskolai nevelőmunkát. Az alsósok kék nyakkendőt viselő kisdobosok, míg a fölsősök piros nyakkendős úttörők lehettek, ha a csapatzászló és a csapatgyűlés előtt ünnepélyes fogadalmat tettek: »A Magyar Népköztársaság ifjú úttörője, csapatom zászlaja és úttörőtársaim előtt fogadom: az úttörőélet törvényét minden körülmények között megtartom, csapatom jó hírnevét megőrzöm, tetteimmel szocialista hazámat, a dolgozó népet szolgálom.« (Az úttörők esküszövege) A szervezet tagjai 'pajtásnak' szólították egymást. Jelmondatuk: »A dolgozó népért, a hazáért előre – rendületlenül.« A kisdobos és úttörőélet törvényei (a 6, illetve a 12 pont) megfogalmazták a tagok magatartására vonatkozó elvárásokat. A tagok számára önkéntes vállalás alapján teljesíthető követelményeket állítottak, amelyek az úttörőélet törvényeinek gyakorlati megvalósítását szolgálták. Ez a próbarendszer minden évben más-más jelmondathoz kapcsolódott. Így például: Őrizzük a lángot, A tettek beszélnek, Együtt egymásért, Nem térkép e táj. Szervezetileg általában egy osztály alkotott egy rajt, azon belül – létszámtól függően – két vagy három örs alakult. Ezek élén az őrsvezető, illetve a rajtitkár állt. Ez utóbbi képviselte a rajt az úttörőcsapat önkormányzatában, amely a diákönkormányzat elődjének tekinthető. Az elvégzett feladatokról, a próbák teljesítéséről őrsi- és rajnaplót kellett vezetni. Az úttörők saját kisközösségükben különféle tisztségeket töltöttek be, pl. nótafa, krónikás, kultúrfelelős, mókamester. (…) A diákok közül eleinte csak néhányan voltak kisdobosok és úttörők, mert a csapatvezetők nem sértették meg az önkéntesség elvét. (…) A 154/1960-as minisztériumi rendelet a közösségi élet színterévé az úttörőmozgalmat tette. Ezzel kötelezővé vált a pedagógusok úttörőmozgalomban való részvétele. (…) A diákság számára az úttörőélet tartalmas és emlékezetes programok egész sorát jelentette, mely feledtette a mozgalom most már kötelező jellegét. (…) A rendszerváltás előszeleként az úttörőszervezetek helyét a diákönkormányzatok veszik át.” (Úttörőmozgalom az iskolában: http://szarvasikronika.szarvasnet.hu/18_szam/18_07.htm)

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia