Általános

Cím

A tücsök (falusi életkép 5 felvonásban)

Leírás

A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 5 felvonásos falusi életképet hirdet 1864. augusztus 21-re, melyen „A tücsök”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. A műsort a Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be Mátray Mari vendégjátékával. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/418_x005F_x000D_

Kompetencia

Műveltségi terület

Idegen nyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Zebrák

Leírás

A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak ebben a parkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár. A zebra a lófélék családjába tartozó afrikai emlős. Mintázatának hasznosságára többféle elmélet is kialakult. Valószínűleg az álcázásban, illetve a társas viselkedésben játszik szerepet.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

A Zrínyi Ilona raj naplója

Leírás

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban található rajnapló a Zrínyi Ilona raj iskolai életét, vállalásait, a kisdobos- és úttörőmozgalmakban elfoglalt szerepét mutatja be. A naplóban a gyerekek saját maguk írják le a legfontosabb eseményeket, az előttük álló feladatokat. A rajnapló mint a Kádár-korszak gyermekvilágának egyfajta lenyomata, forrásértékű dokumentumként is szolgálhat. „Úttörőmozgalom az iskolában A Magyar Úttörők Szövetsége a Magyar Szocialista Munkáspárt – rendszerváltásig működő –gyermekszervezete volt, amelynek közvetlen politikai irányítását a KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség) látta el. Célja a gyermekek szocialista szellemű nevelése, valamint érdekeik védelme volt. Feladatait társadalmi összefogással, a szülőkkel és a nevelőkkel együttműködve hajtotta végre. Szervezte a gyermekek közösségi életét, szabadidejüket és a nyári táborozást, segítette az iskolai nevelőmunkát. Az alsósok kék nyakkendőt viselő kisdobosok, míg a fölsősök piros nyakkendős úttörők lehettek, ha a csapatzászló és a csapatgyűlés előtt ünnepélyes fogadalmat tettek: »A Magyar Népköztársaság ifjú úttörője, csapatom zászlaja és úttörőtársaim előtt fogadom: az úttörőélet törvényét minden körülmények között megtartom, csapatom jó hírnevét megőrzöm, tetteimmel szocialista hazámat, a dolgozó népet szolgálom.« (Az úttörők esküszövege) A szervezet tagjai 'pajtásnak' szólították egymást. Jelmondatuk: »A dolgozó népért, a hazáért előre – rendületlenül.« A kisdobos és úttörőélet törvényei (a 6, illetve a 12 pont) megfogalmazták a tagok magatartására vonatkozó elvárásokat. A tagok számára önkéntes vállalás alapján teljesíthető követelményeket állítottak, amelyek az úttörőélet törvényeinek gyakorlati megvalósítását szolgálták. Ez a próbarendszer minden évben más-más jelmondathoz kapcsolódott. Így például: Őrizzük a lángot, A tettek beszélnek, Együtt egymásért, Nem térkép e táj. Szervezetileg általában egy osztály alkotott egy rajt, azon belül – létszámtól függően – két vagy három örs alakult. Ezek élén az őrsvezető, illetve a rajtitkár állt. Ez utóbbi képviselte a rajt az úttörőcsapat önkormányzatában, amely a diákönkormányzat elődjének tekinthető. Az elvégzett feladatokról, a próbák teljesítéséről őrsi- és rajnaplót kellett vezetni. Az úttörők saját kisközösségükben különféle tisztségeket töltöttek be, pl. nótafa, krónikás, kultúrfelelős, mókamester. (…) A diákok közül eleinte csak néhányan voltak kisdobosok és úttörők, mert a csapatvezetők nem sértették meg az önkéntesség elvét. (…) A 154/1960-as minisztériumi rendelet a közösségi élet színterévé az úttörőmozgalmat tette. Ezzel kötelezővé vált a pedagógusok úttörőmozgalomban való részvétele. (…) A diákság számára az úttörőélet tartalmas és emlékezetes programok egész sorát jelentette, mely feledtette a mozgalom most már kötelező jellegét. (…) A rendszerváltás előszeleként az úttörőszervezetek helyét a diákönkormányzatok veszik át.” (http://szarvasikronika.szarvasnet.hu/18_szam/18_07.htm)

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Magyar népmesék VI. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - Cerceruska

Leírás

A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2007-es évadának 5. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. Mesélő: Szabó Gyula. Az epizódot Horváth Mária rendezte, és Kínában, a Changzhou-ban 2004-ben megrendezett CICDAF filmmustrán (China International Cartoon and Digital Art Festival), a televíziós programok kategóriájában kiérdemelte a zsűri különdíját. SZINOPSZIS: A két testvért elűzi otthonából a mostoha. Az erdőben bolyongva a kishúg állatnyomból iszik, őzzé változik. A vadászó király hazaviszi őket. Cerceruskából királyné lesz. A gonosz szakácsné ármánykodásával a saját lányát ülteti trónra. Végül a testvéri szeretet mindent jóra fordít.

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Idegen nyelvi kommunikáció

Általános

Cím

A budapesti Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskola

Leírás

„A dualizmus időszakában (…) egy számottevő változást kell rögzítenünk. A kiegyezés megteremtette az önálló magyar katonai tanintézeti képzésnek nemcsak az elvi lehetőségét, hanem tényleges gyakorlatát is. Mindez természetesen – az addig eltelt századokban már kimutatott módon – az általános nevelési-oktatási modellel összhangban épült fel.” (http://www.zmne.hu/Forum/04otodik/kiegyezes_.htm) Az 1869-ben alapított (buda)pesti Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskoláról 1900-ban készült képes levelezőlap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének darabja.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia