Általános

Cím

I. Ferenc József és II. Vilmos Tatán (1897)

Leírás

„Rendkívüli ünnepi díszt öltve várta a különben is megkapó természeti szépségektől környezett Tata városa a hadgyakorlatok megtekintésére szeptember 12-ikén oda utazó német császárt. A vasúti állomástól gróf Esterházy Ferencz kastélyáig, királyunk és a német császár szállásáig menő jó hosszú útvonal mentén a dúsan föllobogózott házak és magas zászlós póznák közén öt csinos diadalkaput emeltetett Komárommegye, Tata-Tóváros és gróf Esterházy Ferencz, mig maga a sárga poronddal behintett út babérlevelekkel volt beterítve. A magyar zászlók mellett porosz és osztrák lobogók is lengtek, a szépen kárpitozott diadalkapuk homloka pedig II. Vilmos császár nevének kezdőbetűjével voltak ékesítve. Különösen szépen volt földíszítve a vasúti állomás, hol a magyar államvasutak igazgatósága által készíttetett díszsátor is föl volt már állítva. Királyunk két nappal előbb, szept. 10-én megérkezett a hadgyakorlatok színhelyére, s mint házigazda várta fejedelmi vendégét a vasúti állomáson, hová a német császári udvari vonat délelőtti 10 órakor robogott be. A király egy negyedórával előbb ott volt több főherczeg s egész csapat polgári és katonai méltóság kíséretében. A két uralkodó látható örömmel sietett egymás üdvözlésére. Meleg kézszorítás mellett kétszer megcsókolták egymást s aztán kölcsönösen egymás kíséretével váltottak üdvözleteket. Majd a pályaházból a díszsátoron át a szabadba lépdelve, királyunknak ott váró díszhintajára ültek, a király balról, a német császár jobbról, s az útvonal mentét ellepő népsokaság üdvözlő riadalaitól kisérve kettős katonai sorfal között vonultak be a pompásan díszített és fejedelmi-leg fölszerelt grófi kastélyba, hol gróf Esterházy Ferencz a kastély bejáratánál, neje, Lobkovitz herczegnő a kastély főlépcsője alján fogadta a felségeket. A király személyesen vezette Vilmos császárt a részére berendezett emeleti lakosztályba, melynek ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a szép vidékre.” Vasárnapi Ujság 1897. szeptember 19. http://epa.oszk.hu/00000/00030/02274/pdf/02274.pdf. A felvétel a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének részét képezi.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Újévi üdvözlőlap

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeumban található 1902-es festett képeslapon két törpe látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

K. u. k. Infanterie-Cadettenschule (Budapest)

Leírás

“A dualizmus időszakában (…) egy számottevő változást kell rögzítenünk. A kiegyezés megteremtette az önálló magyar katonai tanintézeti képzésnek nemcsak az elvi lehetőségét, hanem tényleges gyakorlatát is. Mindez természetesen – az addig eltelt századokban már kimutatott módon – az általános nevelési-oktatási modellel összhangban épült fel.” Miklós Zoltán (http://www.zmne.hu/Forum/04otodik/kiegyezes_.htm). Az 1869-ben Pesten alapított Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskoláról készült képes levelezőlap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének részét képezik.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

A Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola (1910)

Leírás

“A dualizmus időszakában (…) egy számottevő változást kell rögzítenünk. A kiegyezés megteremtette az önálló magyar katonai tanintézeti képzésnek nemcsak az elvi lehetőségét, hanem tényleges gyakorlatát is. Mindez természetesen – az addig eltelt századokban már kimutatott módon – az általános nevelési-oktatási modellel összhangban épült fel.” Miklós Zoltán (http://www.zmne.hu/Forum/04otodik/kiegyezes_.htm). Az 1898-ban alapított pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskoláról 1910-ben készült képes levelezőlap a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének részét képezik.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Őskori lengyeli kultúrabeli oltár (Balatonmagyaród, Kápolnapuszta; Az újkőkor és a rézkor határa: Kr. e. 4900-4200) - II.

Leírás

„A majd ezer éven át létező lengyeli kultúra termékének tartják a kutatók ezt a kis oltárt, amit Balatonmagyaród Kápolnapusztán fordított ki a földből a régész ásója. És mi most a keszthelyi Balaton Múzeum munkatársainak jóvoltából 3d-ben is tanulmányozhatunk. A bevezetőben két olyan dologról is olvashatunk, ami némi magyarázatra szorulhat. Először is itt van ez a lengyeli kultúra, amiről már olvashattak egy rövid összefoglalót ezeken az oldalakon. A Tolna megyei Lengyel községről (itt találták meg és azonosították az első leleteket) elnevezett régészeti időszak a csiszolt kőkorszakból a rézkorba való ezer éves átmenetet fedte le a Kárpát-medencében. A Krisztus előtti V. évezred medencei történetéről nyilvánvalóan csak a régészeti leletekből következtethetünk. Az írásbeliség ekkoriban még Mezopotámiában sem igazán létezett, bár az már elképzelhető, hogy egy akkurátus kereskedő a Tigris, vagy az Eufrátesz mellett talált agyagdarabba nyomogatott egy pálcikával annyi jelet, amennyi cserépkorsó sört vásárolt továbbadásra a készítőtől. Szóval nincs sok támpontunk ahhoz sem, hogy felelősen merjünk nyilatkozni ennek a földművelést folytató, textíliák és agyagedények készítésére már képes népességnek a hitvilágáról. Amiben a leletek alapján fontos szerepe volt a termékenységnek, ezt mutatják a föld alól előkerült széles csípejű, nagy hasú és mellű idolok is. Olyanok, mint a közismert Willendorfi Vénusz. Ezek méreteikben valahol passzolnak ehhez a 6,5 x 6,5 centiméteres oltárocskához. Még az is lehet, hogy a kis bütykös tégla tetején lévő 2 cm mély és 3 cm átmérőjű lyukba egy ilyen termékenységet biztosító, óvó és védő szobrocskát állított bele a tulajdonosa. Aztán végül a bevezetőben említett Balatonmagyaród Kápolnapusztáról kellene ejteni néhány szót, ami Zala és Somogy határán, a szúnyogos Kis-Balaton déli végén található. Itt, egy 115 méter magas É-D irányú dombháton már a középső neolitikumban éltek emberek, de a település virágkora a Krisztus előtti V. évezredre jött el. A területet egy víztározó építése miatt 1993-ra tárták fel, jórészt kerámiákat összegyűjtve. Ezek többségében a durvább, ezzel-azzal soványított fajtájúak. Olyanok, mint ez az oltár, aminek anyagába kavicsokat és törött kerámiadarabokat is belekevert az egykori mester.” (Pálffy Lajos: Oltárocska) http://mandarchiv.hu/cikk/7287/Oltarocska

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia