Általános

Cím

Avasi Templomrom (Csonkatorony) – Szigliget

Leírás

„Szigliget talán legrégebbi épülete ez a templom azok közül, amelyek még ma is állnak. A római korban egy épület állt itt, amit az 1958-ban feltárt, toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható, halszálka szerűen rakott kövek bizonyítanak. Ezt a fajta falszövetet a rómaiak alkalmazták, a hazai középkori épületekben, romokban hasonlót nem. Valószínűleg ez időben már hanyatlóban volt a régi település, mely az 1420-ban írt oklevél szerint a XV. század elején már teljesen elnéptelenedett. Pusztulása már a török támadásai során /1558/ megkezdődött, s helyzete a hódoltság alatt csak tovább romlott. Az elnéptelenedett falu templomát az ország töröktől való felszabadítása után sem állították helyre, s az tovább pusztult. Köveit a falu házainak építéséhez hordták el. Szigliget újratelepülése a mai falu helyén, a vár alatt indult meg erőteljesebben a 18. században. (…) Az egykori római épületet bizonyítja az ásatásnál nagy számban előkerült peremes, vörösre festett téglatöredék is. Az Avasi -torony rómaiak által is lakott környékén egy kisebb népesség feltehetően megérte a honfoglalás korát, majd a magyarságba beleolvadt, s azokkal keveredve ugyanazon helyen rakta le Szigliget falu alapjait. Egy 1420-ban felvett határjárásban leírják, hogy a szigligeti faluban még áll a Mindenszentek tiszteletére épült kőtemplom. Minthogy Szigliget zárt területén nincs más, az Avasi -torony környékéhez hasonló, településre alkalmas terület és sehonnan sem került elő Árpád-kori leletek, az oklevélben említett Mindenszentek temploma nem lehet más, mint a mai Avasi -templom, mely az középkori Szigliget plébániatemploma volt. A római épületet 1260- 1262 között az Atyusz nemzetség építőműhelyéhez tartozó, szerényebb képességű, helyi mesterek építették át keresztény templommá.” ( http://szigliget.hu/portal/index.php/bemutatkozunk/muemlekek/avasi-templom). A felvétel a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének részét képezi.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Szegedi zsinagóga

Leírás

A szegedi zsinagóga. A képet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.

Kompetencia

Műveltségi terület

A hatékony, önálló tanulás

Általános

Cím

Ortodox zsinagóga Pápán

Leírás

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum fotótárában őrzött, 1970-ben készült fekete-fehér fotón a klasszicista stílusban épült, 1846-ban átadott pápai zsinagóga látható. A II. világháború óta felújításra szoruló épület jelenleg nem szolgál szakrális célokat.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Zsinagóga

Leírás

A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A szegedi Új zsinagógát 1900-1902 közt építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Baunhorn 22 zsinagógát tervezett a 19-20. század fordulóján, legszebb alkotása éppen a mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusú szegedi Új zsinagóga.

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Barokk Kálvária kápolna a pestisjárvány emlékére (Szeged, XVIII. század első fele; képeslap -1906)

Leírás

A szegedi Móra Ferenc Múzeum által őrzött 1906-ból származó képeslapon/levelezőlapon a hajdani Kálvária kápolna fényképe látható, melynek végleges elpusztítása után emlékét napjainkban egyetlen kereszt jelképezi. Több súlyos pestisjárvány söpört végig a városon a XVIII. század első felében. Az 1712-es vész után döntöttek úgy a szegediek, hogy a megmenekülés öröme alkalmából több kápolnát és stációkat építenek. Ezek egyike volt a Kálvária téri barokk stílusú épület, amely 1734-ben készült el megörvendeztetve a város lakosságát, s megerősítve a terület alközponti szerepét. A szimbolikus szakrális objektum majdnem 150 évig állt, majd a ’Nagy Árvíz’ elpusztította, s 1884-ben épült fel az új, Halmai Andor tervezte eklektikus-neobarokk épület. “Csodálatos ékszerdoboz volt e kápolna” – vélekedett Blazovich László helytörténész-levéltáros. Először 1954-ben érte súlyos pusztítás: egy vandál módon viselkedő katona tett kárt a stációkban, de akkora volt a lakosság felháborodása, hogy végül eljárás indult az elkövető ellen, s kijavították a rombolás okozta hibákat. 1968-ban egy benzinkút építésére hivatkozva mégis felrobbantották az épületet, brutálisan tankokkal lövették porrá, s a dombot eltüntették, pedig ekkoriban már az ország más vidékein az ’antiklerikális harc’ csillapodott.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia