Általános

Cím

Rajnapló (forráselemzés)

Leírás

A kecskeméti Ménteleki Általános Iskola gyűjteményében található rajnapló valószínűleg az 1970-es évek második feléből származik, és mint a Kádár-korszak gyermekvilágának egyfajta lenyomata, forrásértékű dokumentumként is szolgálhat.

Kompetencia

Műveltségi terület

A hatékony, önálló tanulás

Általános

Cím

Római kori törött kerámiaedény oldalából készült játékzseton (Érd, 16. lelőhely; Kr. u. I-IV. század) - I.

Leírás

„Homo ludens. Hát ha valakik, a római légiósok, katonák azok voltak, játszó emberek. Mert hosszú, sokszor 25 éves volt a szolgálat, és ezalatt nem kellett mindig harcolni. Mit is lehetett csinálni az őrtoronyban, ott a Duna/Ister partján, amikor egy-egy visszavert barbár támadás, büntetőexpedíció hosszú időre elvette a harctól a kedvét a túlpartiaknak? Hát játszani valamit az őrségbe szintén beosztott cimborával. Most egy Érden talált játékkelléket, zsetont vizsgálhatunk meg a 3D-s technika segítségével. A 2,5 centiméter átmérőjű, egy törött agyagedény darabjából kicsiszolt, szabálytalan kör alakú kis tárgyról azt feltételezik a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régészei, hogy azt valamilyen társasjátékhoz használták a római időkben. Ugyan katonai tábor csak Százhalombattánál és Nagytéténynél volt, de az érdi átkelőhelyet is őrtorony őrizhette a limes kiépülése után. Persze az is lehet, hogy a római település „civil” lakója hagyta el a korongocskát valahogy. Amit talán éppen a „centuriák csatája” nevű közkedvelt társasjátékhoz készítettek. Ezt a játékot a kockázás mellett szerte a birodalomban játszották a források szerint. (A „kockavetés″ ismeretes Jézus keresztre feszítésének történetéből is, alea volt a neve, négy olyan kockával dobtak, aminek 2-2 oldala domború volt, így csak az 1-es, a 3-as, a 4-es és a 6-os számok szerepeltek rajta. Az nyert legnagyobbat, aki egyszerre az összes számot kidobta, az vesztett, aki négy egyest dobott.) Szóval a centúriák csatájához egy nyolcszor nyolc mezőre osztott négyzet alakú táblára volt szükség, amelynek szélére a játékosok fejenként 16 korongot sorakoztattak fel 2-2 sorban. A cél pedig az ellenfél korongjának közrefogása és leütése volt. A győzelem pedig ezek szerint azé lett, aki le tudta ütni az ellenfél centúriáját, azaz századát, a római katonai szervezetben a mai századnak megfelelő, 60-80 fős alakulat volt a centurio vezetésével.” (Pálffy Lajos: Kellék a centúriák csatájához?) http://mandarchiv.hu/cikk/7255/Kellek_a_centuriak_csatajahoz

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Római kori törött kerámiaedény oldalából készült játékzseton (Érd, 16. lelőhely; Kr. u. I-IV. század) - II.

Leírás

„Homo ludens. Hát ha valakik, a római légiósok, katonák azok voltak, játszó emberek. Mert hosszú, sokszor 25 éves volt a szolgálat, és ezalatt nem kellett mindig harcolni. Mit is lehetett csinálni az őrtoronyban, ott a Duna/Ister partján, amikor egy-egy visszavert barbár támadás, büntetőexpedíció hosszú időre elvette a harctól a kedvét a túlpartiaknak? Hát játszani valamit az őrségbe szintén beosztott cimborával. Most egy Érden talált játékkelléket, zsetont vizsgálhatunk meg a 3D-s technika segítségével. A 2,5 centiméter átmérőjű, egy törött agyagedény darabjából kicsiszolt, szabálytalan kör alakú kis tárgyról azt feltételezik a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régészei, hogy azt valamilyen társasjátékhoz használták a római időkben. Ugyan katonai tábor csak Százhalombattánál és Nagytéténynél volt, de az érdi átkelőhelyet is őrtorony őrizhette a limes kiépülése után. Persze az is lehet, hogy a római település „civil” lakója hagyta el a korongocskát valahogy. Amit talán éppen a „centuriák csatája” nevű közkedvelt társasjátékhoz készítettek. Ezt a játékot a kockázás mellett szerte a birodalomban játszották a források szerint. (A „kockavetés″ ismeretes Jézus keresztre feszítésének történetéből is, alea volt a neve, négy olyan kockával dobtak, aminek 2-2 oldala domború volt, így csak az 1-es, a 3-as, a 4-es és a 6-os számok szerepeltek rajta. Az nyert legnagyobbat, aki egyszerre az összes számot kidobta, az vesztett, aki négy egyest dobott.) Szóval a centúriák csatájához egy nyolcszor nyolc mezőre osztott négyzet alakú táblára volt szükség, amelynek szélére a játékosok fejenként 16 korongot sorakoztattak fel 2-2 sorban. A cél pedig az ellenfél korongjának közrefogása és leütése volt. A győzelem pedig ezek szerint azé lett, aki le tudta ütni az ellenfél centúriáját, azaz századát, a római katonai szervezetben a mai századnak megfelelő, 60-80 fős alakulat volt a centurio vezetésével.” (Pálffy Lajos: Kellék a centúriák csatájához?) http://mandarchiv.hu/cikk/7255/Kellek_a_centuriak_csatajahoz

Kompetencia

Évfolyam

Digitális kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Húsvéti hanglemez-képeslap

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében található hanglemez-képeslapon húsvéti csendélet látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Húsvéti üdvözlet

Leírás

A nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében található rajzolt húsvéti képeslapon (1966) hímes tojásokkal teli tál látható barkaággal.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia