Általános

Cím

Fenékpusztai/valcumi késő római üvegamfóra

Leírás

„Ki tudná eldönteni, hogy parfümöt, valami illatos olajat vagy éppen mérget tartottak ebben a kecses üvegamforában, amit 2000-ben, Fenékpusztán a déli erődfalnál, a 141-es számú sírból fordított ki a régészek ásója. Amit a Balatoni Múzeum munkatársai digitalizáltak 3D-ben, és töltöttek fel a MaNDA adatbázisába. A fenékpusztai, pontosabban valcumi későrómai erődítményről, és a civilizáció népvándorlás kori továbbéléséről már többször is írtunk ezeken a hasábokon. A római technológiákat használó kézművesség produktumai mellett éppen a város kereskedelmi központ jellegéből is adódóan olyan sírmellékletek is előkerülnek Keszthely határában, amik valószínűleg nem helyben készültek. A most vizsgált fúvott üveg amfora kidolgozottsága, formai tökélye is komolyabb, nagyobb múlttal rendelkező műhelyre utal. A rómaiak Krisztus után 20 körül kezdték el használni tömegével ezt a technikát, de a titokzatos etruszkok tombáiban (sírjaiban) már találtak fúvott üvegeket. A birodalomban Rómán és a keleti területeken kívül Hispániában, Galliában voltak huták, de Köln (Colonia) városa is üveggyártásáról volt híres. Pannónia provinciában Aquincumban, Savariában és Szőnyben (Brigetio) alapították a második század végén az első műhelyeket. Amikben az edények mellett nagy számban állítottak elő színezett üveggyöngyöket is, amiket a helyi felhasználás mellett a barbároknak értékesítettek nagy tömegben. (Ugyanakkor a szarmatáknak már saját gyöngykészítő műhelyei voltak.) Az üvegfúvás technikája végül is nem sokat változott a századok folyamán, 2000-ben előkerült amfora elkészítéséhez is nélkülözhetetlen volt a 2-3 méteres fúvócső, vagy pipa használata és természetesen kellett hozzá egy jó, egészséges tüdő is. Mert a magas hőfokon megolvasztott üvegmassza, olvadék, ami a 1,5-2 centiméter átmérőjű acélcső végére ragadva fúvással, forgatással vagy lóbálással nyeri el alapformáját, melyet aztán különféle eszközökkel fogókkal még tovább lehet alakítani. Emellett már a kezdet kezdetén használták a formába fúvás technológiáját, amivel mindenképpen tetszetősebb, szimmetrikusabb eredményt lehetett elérni. Talán így készült az általunk most vizsgált zöldes edényke is, amit felső pereménél és talpánál díszítettek is. Ha a nagyító funkciót használjuk, megfigyelhetjük, hogy a folyamat végén felragasztott füllel már siettek, nem is sikerült olyan szépre, mint az üvegtest. Amiben a méretekből következtetve egykoron illatszereket, vagy éppen mérget tarthatott tulajdonosa.” (Pálffy Lajos: Parfüm vagy méreg?) http://mandarchiv.hu/cikk/5599/Parfum_vagy_mereg

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Késő középkori talpas pipaföld pohár (Kereki vár)

Leírás

„Egy 283 méteres magaslaton áll Balatonföldvártól déli irányban Kereki vára, amit Fejérkőként, Katonavárként és Kupavárként is emlegetnek a források. Nem kiemelkedően fontos erődítmény, nem zajlottak sorsdöntő ostromok, vagy éppen csaták érte, a Kárpát-medence megszámlálhatatlan erődítéseinek egyike csak. A területén végzett ásatások során került elő ez a pohár, amit most megvizsgálhatunk a Balatoni Múzeum és a 3D-s technika segítségével. A várat 1336-ban említi az első forrás, és valamikor az 1540-es évek elején robbantották fel a magyarok, hogy ne kerülhessen az előrenyomuló török kezére. E két dátum közé foglalt története során legalább kétszer ostromolták meg belháborúk folyamán, és hevert romosan is évtizedekig. Aztán az utolsó, mindent eldöntő rombolás után szinte kimeríthetetlen építőanyag depóként használták az élelmes helybeliek, egészen a második világháború utáni időkig. A vár köveiből épült fel Kereki temploma, de a település kastélya is, amit a második világháború végén romboltak le. A vár területén az első ásatásokra egészen 1961-ig kellett várni, az állagmegóvást végül elvégezték, a kövek széthordása is megszűnt. A „pipaföld” pohár alapanyaga a tűzálló, kövér, kemény agyag, amiből pipákat és főzőedényeket is szoktak készíteni. Az kevésbé valószínű, hogy valamit is főztek volna ebben a majd 18 centméter magas jószágban, sokkal valószínűbb, hogy valamiféle főzet került gyakran bele. Lehetett ez sör is, és jófajta pálinka is, de még valószínűbb, hogy a Balaton déli partján fellelhető szőlők erjesztett és leszűrt levét, a bort kortyolták nagy élvezettel belőle. Amúgy szerény darabról van szó, formája is hagy némi kívánnivalót maga után, benyomkodott rovátkás díszítése is elég igénytelen lett. De ez esetben, talán sejthetik, nem is a külcsín volt a lényeg.” (Pálffy Lajos: Kupavári pipaföld kupa) http://mandarchiv.hu/cikk/5925/Kupavari_pipafold_kupa

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

A bőr kikészítésének szakaszai

Leírás

A kiskunhalasi Thorma János Múzeumban található felvételeken szűcs látható a bőr kikészítésének különböző szakaszai közben.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

A magyar helyesírás szabályai

Leírás

A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott A magyar helyesírás szabályainak tizenegyedik kiadása 1984-től volt érvényben. A képen látható borító az 1985-ös kiadású példányhoz a Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtárban található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Keszthely, Országos Széchényi Könyvtár Helikon Könyvtára

Leírás

A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban található képeslapon a keszthelyi Helikon Könyvtár látható. 1948-tól a kezelői feladatokkal az Országos Széchényi Könyvtárat bízták meg, ezért az elnevezés. Ma a Helikon Kastélymúzeum szerves része.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció