Általános

Cím

Mezőtúri pálinkás butykos

Leírás

„Van egy nem is akármilyen pálinkás butykos a túrkevei Finta Múzeum gyűjteményében. Egy reklámhordozó, egyenesen 1852-ből, amikor még nem nagyon volt divatban az ilyen eljárás, különösen vidéken nem. A pálinka tárolására szánt edény oldalán egy szlogen fut körbe, ami a portéka megvásárlására ösztönöz... A mezőtúri mesterek munkái is szép számmal vannak jelen a MaNDA 3D-ben digitalizált gyűjteményében. Az egymástól közúton jó 150 kilométerre fekvő falu a magyar fazekasság két jelentős központja volt, sőt, Mezőtúr méreteiben és minőségében a hódmezővásárhelyiekkel is versenyzett. A kiváló minőségű agyag miatt a mesterség már a középkortól jelen van a manapság 16 ezer lakosú településen. A helyben csak „korsósoknak” nevezett fazekasok a 18. század végén kapták meg kiváltságlevelüket. Ekkoriban még máz nélküli, fekete kerámiákat készítettek, hogy aztán az 1830-as évektől a fehér, zöld, barna és sárga színű mázas edényeikkel országos ismertségre tegyenek szert. A produktumokat írókázással, leginkább növényi mintákkal díszítették, amiket különféle színekkel töltöttek ki. Korsóban voltak a legjobbak, vizes-, arató- és csörgőkorsók mellett a csárdáskorsóikat tartották a legnagyobb becsben. Az 1870-es évektől az Arad melletti Dudról hozták máz alapját. Innentől indul a „dudi sárga” korsók időszaka, ami a szakma 1900-as évek elején, a gyári produktumok és a zománcos bádogedények elterjedése miatt bekövetkező hanyatlásáig tartott. A mi szép hasas, 37 centiméter magas, zöld mázas pálinkás butykosunk még a fellendülés idejéből származik, és magán viseli a beinduló tömeggyártásból adódó hibákat. Amik különösen díszítésének esetlegességében, elnagyoltságában mutatkoznak meg, lerontva ezzel a tökéletes forma szépségét. Az írókával felvitt feliratba pedig becsúszott egy erőteljes hiba, melynek felfedezését az olvasóra bízom.” (Pálffy Lajos: Reklámhordozó butykos) http://mandarchiv.hu/cikk/5845/Reklamhordozo_butykos http://www.mezotur.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=23&Itemid=141&limitstart=0

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Árvalányhaj

Leírás

A kiskunhalasi Debeák-pusztán készült fényképen hazánk homokpusztáinak jellegzetes növénye, az árvalányhaj látható. A pázsitfűfélék családjába tartozó növény május–júniusban hozza szőke hajhoz hasonlító virágát. Az árvalányhajjal borított mezők, dombok hazánk különleges természetvédelmi értékei: mind a növény, mind az élőhelye védett. Az 1964-es archív fotó a kiskunhalasi Thorma János Múzeum tulajdona.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Kékestető

Leírás

A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményében található színes képeslapon Kékestető látható síelőkkel, hófödte fákkal a háttérben. A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, 1014, mások szerint 1015 méter.

Kompetencia

Műveltségi terület

Matematikai kompetencia

Általános

Cím

Népvándorlás kori övcsat garnitúra

Leírás

„A sárkányok végigkísérik az emberiség történetét, minden olyan korból tudunk róluk, ahol volt már írásbeliség. Vannak rossz és természetesen jó sárkányok is. Vannak hüllő- és oroszlántestűek. Ez utóbbi fajtával találkozhatunk a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált, a MaNDA adatbázisából is elérhető övcsaton. Az öv viselése legalább olyan komoly történeti múlttal rendelkezik, mint a sárkányokba vetett hit. Az első ilyen kiegészítő egy bőrszalag, esetleg inda lehetett, amivel a megfogyatkozó szőrzete és a lehűlés miatt öltözködésre kényszerülő ősember derékban magán az állatbőröket rögzítette. A ruharögzítő és eszköz/fegyvertartó funkció az évszázadok alatt változatlan maradt, mint ahogyan is az övek legpraktikusabb, és ezáltal legelterjedtebb alapanyaga, a bőr is. Mivel a kikészített állatbőr megfelelő klimatikus viszonyok között meglehetősen sokáig ellen tud állni az időnek, így bőröveket jócskán találunk a múzeumok kínálatában. Jóval több van ezekben az intézményekben viszont a fémből készült övcsatokból, a legegyszerűbb változatoktól kezdve egészen a díszes, bonyolult formákig. Míg az ókor városi embere általában csak alkalmanként hordta, az öv a nomád népeknél hozzátartozott a mindennapos viselethez. Már csak azért is, mert erre voltak rögzítve, ebbe voltak tűzve azok a használati tárgyak (kés, tűzszerszám) és fegyverek, amik szükségesek voltak a mindennapokban. A sztyeppéken a ló, vagy marhabőr alapanyag általános volt az idők folyamán, viszont a csatok és díszítmények anyaga, díszítése és kidolgozottsága minden népnél, kultúránál hordozott valami specifikumot. Jó példa erre a honfoglalás kori magyar, vagy a későbbi besenyő sírokból előkerülő övcsatok, szíjvégek és veretek különbözősége. A MaNDA adatbázisában is 3D-ben körüljárható fém csat a Magyar Nemzeti Múzeum Népvándorlás kori Gyűjteményének része, méreteit ugyan nem tudjuk, de avar korinak tartják a múzeum szakemberei. Az avarok 568-ban foglalták el a Kárpát-medence nagyobbik részét és uralmukat a frankok döntik meg majd a 9. század elején. Az avar kori sírokban találtak már sárkányábrázolást szíjvégen, de az egyértelműen az ázsiai, hosszúra nyúló testű, kislábú, gyík vagy kígyófejű típushoz tartozik. Az ázsiai sárkányok legyőzhetetlenek, de kiengesztelés esetén az embert segítő lények, míg az oroszlántestű, pikkelyes, esetleg denevérszárnyas európai és közel-keleti rokonaik gonoszak, a kereszténységben egyenesen a Sátán jelképei, amik felett például Szent György diadalmaskodik. A Nemzeti Múzeum övcsat garnitúrájának sárkánya ez utóbbi csapathoz tartozik. Feje ugyan inkább egy patás állatra emlékeztet, de testén a pontozás valószínűleg a pikkelyeket jelöli, erős lábai és szárnyai vannak. Így aztán sárkányunk vélhetően itt készült már Európában, a Kárpát-medencében, nem Ázsiából, egy harcos hasán tette meg idáig az utat.” (Pálffy Lajos: Gonosz sárkány a hasamon) http://mandarchiv.hu/cikk/3683/Gonosz_sarkany_a_hasamon

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

"Mátraalján, falu szélén"

Leírás

Papp László Mátraalja című festménye a Herman Ottó Múzeum Miskolci Galéria Képzőművészeti Gyűjteményében található. Anyaga farost, olajtempera.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség