Az általános iskolai olvasókönyvben leírtak szembesítése a valódi életben tapasztalható tényekkel. Vita arról, hogy az olvasókönyv megfelelően tanít-e az élet valóságos helyzeteihez való alkalmazkodásra, illetve a valóság egyfajta idealizált ábrázolásával a gyerekek számára nem teremt-e túl sok konfliktusra alapot. Miről, mit és milyen szemlélettel oktassanak az iskolában.
Az aquincumi víziorgona alighanem Óbuda leghíresebb ókori lelete. Jelentőségét többek között az adja, hogy ezen kívül mindössze egy-két ilyen hangszer maradt fenn a világon. Maradványaira 1931-ben bukkant rá Nagy Lajos régész, művészettöténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1937-től az Aquincumi Múzeum igazgatója). Könyvet is írt róla 1934-ben, s ennek köszönhetően a pécsi Angster orgonaépítő cég 1935-ben elkészítette a rekonstrukcióját. Az orgona működésének módját Minárovics János, a Tűzoltó Múzeum egykori igazgatója fejtette meg, így 2009-ben egy újabb, még élethűbb másolat készülhetett. A víziorgona egykori tulajdonosait a régészek meglehetősen pontosan tudták azonosítani. Gaius Iulius Viatorinus ajándékozta 228-ban a helyi posztókészítő kollégiumnak, akik a tűzoltási feladatokat is ellátták. Ők hosszú ideig használták, mígnem – milyen az élet - egy tűzvész során a víziorgona fából készült része megsemmisült… A fénykép a Budapesti Történeti Múzeum tulajdona, az Aquincumi Múzeum kiállítási dokumentációjának képezi részét.
A szobor a budapesti Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében található. A múzeum 1906-ban nyitotta meg kapuit. A múzeum alapításával a magyar főúri gyűjtők 18-19. században kialakított gyűjteményeit egyesítették. A múzeum története szorosan összefügg a hazai műgyűjtés történetével. A múzeum legjelentősebb darabja az 1870-ben a magyar állam által megvásárolt Eszterházy-gyűjtemény.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
