Általános

Cím

Kunffy Lajos: Fiam lóháton

Leírás

Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1939-ben készült olajfestménye a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Tuniszi részlet

Leírás

Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1913-ban készült olajfestményén tuniszi boltíves kapurészlet látható. Az alkotás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Várvölgyi késő bronzkori öntött bronz véső (Nagy-Lázhegy, Kr. e. XII-IX. század) - II.

Leírás

„A balta és a sarló mellett a bronzkori ember legfontosabb szerszámai a kalapács és a véső voltak. Hogy ezeket mire is lehetett akkoriban használni, ahhoz a mai embernek már erősen a képzeletére, esetleg a televízióban látott képsorokra kell hagyatkoznia. Pedig a különféle kalapácsok, fogók, fúrók és vésők régen sok mesterség alapvető szerszámai voltak. Nem véletlen hát, hogy a régészek által előhozott szerszámleletekben is nagy számban előfordulnak. A keszthelyi Balaton Múzeum jóvoltából a késő bronzkori balta után most egy ilyen régi kalapácsot vésőt is tanulmányozhatunk 3D-ben. Az várvölgyi késő bronzkori település életében fontos helyet foglaltak el a kézművesek, köztük a bronzöntők. Ezt onnan is tudjuk, hogy a feltárások során több helyen is megmunkálásra váró bronztömbök lerakatára bukkantak. Ugyanakkor a környezeti viszonyok, a sziklás talaj nem tette lehetővé igazán a mezőgazdasági termelést, ezért a késő bronzkorban nagyméretűnek számító falu élelmezését valószínűleg jórészt kereskedelem útján biztosították. A leletekből arra lehet következtetni, hogy kézműipari termékekkel fizettek például a jobb adottságú Tapolcai medence földműveseinek. Ezek pedig nagy valószínűséggel bronzeszközök voltak. A másik, az ásatások leleteivel is alátámasztható foglalatosság Várvölgyön a fonás-szövés volt, ehhez pedig a medencében is adottak voltak a feltételek. A Nagy-Lázárhegy egykori településén a bronzművesek az évezredes öntési technológiákat használták. Az agyagból készített öntőformát viaszveszejtéses eljárással állították elő, majd ebbe került bele a vasnál harmadával alacsonyabb, 1050 fokon megolvadó bronz. Ahhoz, hogy üreges legyen, az előállítani kívánt tárgy kapcsán először az üreget formázzák meg, majd erre az eszközvastagságának megfelelő viasz réteget tapasztanak. Végül agyaggal bevonják az egészet, de ebbe a viaszig kisebb lyukakat fúrnak. Az öntésnél viasz a hő hatására kis lyukakon elkezd kifolyni, és már csak meg kell várni, hogy a bronz kihűljön, és készen is van az öntvény. Így készült a tokos balta mellett a láthatóan sokat használt várvölgyi kalapács is, ami ugyanazokat az egyszerű díszítő motívumokat viseli, mint éles eszköztársa. A véső öntési eljárása sem volt más, ezen a szerszámon is jól látszik, hogy a külső agyagforma egykoron két darabból volt összeillesztve. Hogy aztán egy ácsmester, asztalos vagy bodnár munkálkodott egykoron vele, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy használhatóságban nem sokkal maradt el a vasból készült eszközök mellett.” (Pálffy Lajos: Kalapács és véső viaszveszejtéssel) http://mandarchiv.hu/cikk/4579/Kalapacs_es_veso_viaszveszejtessel

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Virágóra

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tulajdonában lévő képeslapon a Margitszigeten lévő fürdő épülete és az előtte lévő virágóra látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Alvó nő (Alvó feleségem)

Leírás

Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1910-ben készült olajfestményén a heverőn pihenő feleségét örökítette meg. Az alkotás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség