Késő bronzkori égetett agyag szoptató edény
Oktatás
Általános
- Cím
- Késő bronzkori égetett agyag szoptató edény az urnamezős kultúrából (Maglód I.)
- Leírás
- Szürkés barna foltos, kézsimítással formázott, csillámos homokkal, apró kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított, közepesen jól kiégetett, kihajló peremű, gömbös hasú, alacsony talpú mészbetétes kis edény. Széles pereme nyolc helyen át van lyukasztva. Oldalán két funkcionális célú kúpszerű kiálló nyúlványt formáztak egymással szemben ,melyből az egyik lyukasztott, a másik darabosan sérült. Alját vélhetően szurkozással javították. „Ha ősi használati tárgyakat korukban versenyeztetünk, akkor minden bizonnyal előkelő helyen végez ez a kis edény, amit a ceglédi Kossuth Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum digitalizált 3D-ben. Egy szoptatóedényről lesz szó, egy ős-cumisüvegről, mert réges-rég is előfordult, hogy anyatej nélkül indult neki az életnek egy-egy csöppség. Erre a problémára az egyik legkézenfekvőbb, bizonyos helyeken a mai napig alkalmazott megoldás az, hogy egy másik, bő tejelválasztású anyuka veszi át az újszülött táplálását. S mint tudjuk, voltak olyan korok is, ahol a keblük szépségét megőrizendő, inkább lemondtak a nők a szoptatásról, és eleve dajkákat alkalmaztak erre a célra. De mégsem ez volt a jellemző úgy általában az idők folyamán, hanem például az, hogy a természetes anya tejhiány, vagy valamilyen betegség miatt nem tudta az ősi módon táplálni gyermekét. Nem ritkán a korai fogzás is gondot okozott, a mohón szopó csecsemő így véresre harapta az anya emlőjét, nem törődve azzal, hogy ezzel éppen a következő étkezését nehezíti meg, vagy teszi éppen lehetetlenné. Ezen esetekbe vetették be a tapasztalt anyukák a most vizsgált edénykéhez hasonlatos dolgokat, mondhatni az első cumisüvegeket. Hogy aztán mikor és hol készült az első ilyen darab, arról fogalmunk sincs, az biztos, hogy ezt a 10 centiméter magas, kb. 2-3 deciliter űrtartalmú, tehát körülbelül fél, vagy egy szopizásnyi tejet tartalmazó cserepet a késő bronzkori (i.e. 1300–750) urnamezős kultúra Maglód környéki lelőhelyén ásták ki a régészek. Erről az Észak-Európától egészen a Balkánig és Itáliáig kiterjedő népességről a földművelés, állattenyésztés és a fejlett bronzeszközök használata mellett az tudjuk, hogy halottaikat minden esetben elégették, a hamvakat pedig cserépből készített urnákba gyűjtötték össze. Magyarországon a Dunántúlon, és a Duna bal partjához közel eső részeken találjuk meg zömében a kis falvaikat. A félig földbe süllyesztett, szabadkéményes házacskákban tértek nyugovóra, és leltek menedéket az időjárás viszontagságai ellen. És itt is nevelgették gyermekeiket, felhasználva ezt a leírás szerint nem éppen a „csúcsminőséget” képviselő edénykét.” (Pálffy Lajos: Bronzkori cumisüveg) http://mandarchiv.hu/cikk/6234/Bronzkori_cumisuveg
Kompetencia
- Évfolyam
- Szociális és állampolgári kompetencia
Kompetencia 2
- Évfolyam 2
- Matematikai kompetencia
E késő bronzkori tárgy puszta eszközlétén túlmutatva értékes szociálpszichológiai információkkal szolgál korunk számára az urnamezős kultúra korabeli anya és csecsemő kifinomult, egyszerre racionális és érzelemgazdag szimbiotikus viszonyáról. (kobzosBBL)
