Az 1906-ban postára adott "Balatonboglár - Fürdőzők" című képeslap a korabeli fürdőkultúrát mutatja be. A hölgyek - mintha az utcán sétálnának - kalapot és ruhát viselnek, az urak trikóban vagy fedetlen felső testtel, hosszú nadrágban "élvezik" a Balaton vizét. A háttérben a csónakban és a fürdőházakban öltönyben, kalapban állnak, ülnek. A fénykép a keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában található meg.
Az első független magyar miniszterelnök, az 1849. október 6-án kivégzett Batthyány Lajos a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik a családi sírboltban. A mártírhalált halt miniszterelnök holtteste nem mindennapi hányattatások után került ide. Az 1848-as forradalmat leverő hatalom terve először az volt, hogy jeltelen sírba hantolják el az ország első alkotmányos miniszterelnökét. A méltatlan próbálkozásokat Szántófy Antal plébános hiúsította meg azzal a cselekedetével hogy Batthyányt (titokban) a ferencesek templomának kriptájában helyezte nyugalomra. A sírfelirata mindössze ennyi volt: '1849-ben október 6-án elhunyt G.B.L. Áldás és béke hamvaira'. A kőtábla ma is megvan, akárcsak az üresen álló kripta. Batthyány méltó újratemetésének gondolata a kiegyezés után merült fel. Az első magyar miniszterelnököt (először) a Kerepesi út melletti sírkert délkeleti részén, egy középmagasságú domb tetején (egyszerű márvány üregben) helyezték örök nyugalomra, amit különösebb ünnepség nélkül avattak fel. A Batthyány Mauzóleum építésére közadakozás indult meg. Ez a mauzóleum volt a temető első igazán rangos síremléke. A neoreneszánsz stílusú építmény terveit Schickedanz Albert építész készítette. A díszes síremlék 1874-ben készült el.
Kovács László (1940-2003) festő, fotóművész, grafikus fényképe valószínűleg az 1960-1970-es évekből a mohácsi busójárásról. A kép megtekinthető Kalocsán a Viski Károly Múzeumban. A busójárás a farsangi időszakhoz kötődő népszokás, mely Magyarországon elsősorban a mohács környéki dél-szláv csoportoknál (sokácok) volt hagyomány. A Magyar Néprajzi Lexikon a busójárást alakoskodó felvonulásként említi. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Kompetencia
Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Kompetencia 2
Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
Az eredeti tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. A múzeum 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. A múzeum gyűjteményének legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény teszi ki, melyben megtalálhatók a neolitikum bodrogkeresztúri kultúrájának leletei éppúgy, mint a honfoglalás művészeti alkotásai. A múzeum 1985 óta tudományos kutatóhely, 1999-ben az Év Múzeuma lett hazánkban.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
