A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő, Keglovics Emil fényképe alapján készült üdvözlőlap címe: A csárda rózsája. A képeslapon a szegedi népviseletet mutatja be az alkotó. A nyomtatás Drotleff József "műintézetében" Nagyszebenben készült.
A Föld élőlényeiről tájékoztató kártyákat készített és adott ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. A kártyák az állatok élőhelyét, elterjedését, táplálkozását és életmódját is bemutatják. A dokumentumok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek el. A képen bemutatott bengál botsáska Vietnám nagyméretű és szelíd természetű rovara, amely az ország déli részén él.
A Föld élőlényeiről tájékoztató kártyákat készített és adott ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. A kártyák az állatok élőhelyét, elterjedését, táplálkozását és életmódját is bemutatják. A dokumentumok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek el. A képen bemutatott cigája juh a Kárpátok vonulata mentén és a Balkánon is elterjedt állat volt.
1910-től tartják számon a galambtenyésztők a Közel-Keletről és Belső-Ázsiából származó keleti pergő megjelenését Debrecenben. 1961-ben itt határozták meg a galamb standardját és a nevét. A debreceni pergő nem igazi röpgalamb, hosszabb időt, 25-30 percet, maximum 1 órát ritkán repül, és azt is csak akkor, ha nagyon nagy türelemmel évről évre történő szelektálással kiválogatja a tenyésztő a legjobban hajtható és egyben pergő egyedeket. A dokumentum a debreceni pergő galambot mutatja be.
A Föld élőlényeiről tájékoztató kártyákat készített és adott ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. A kártyák az állatok élőhelyét, elterjedését, táplálkozását és életmódját is bemutatják. A dokumentumok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek el. A kártyából az India északkeleti részén élő emsemakákó tulajdonságait ismerhetjük meg.
