Debrecenben az Újkerti Közösségi Házban számítógépes szakkör működött az 1980-as években. A képek egy szakköri foglalkozás alkalmával készültek, ahol a Commodore gépekkel és a programozás rejtelmeivel 10-14 éves gyerekek ismerkedtek. Az 1986-ban készült fekete-fehér fotók a Debreceni Művelődési Központ tulajdonát képezik.
A képen egy számítógép terem látható, valamint egy itt dolgozó hölgy. Az 1982-ben készült fotón a háttérben egy Videoton gyártmányú EC1010 számítógép látható, az előtérben egy állványon az adatrögzítésre szolgáló szalagtekercsek állnak. A Videoton gyárban 1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról és 1955-ben megindult a rádiók sorozatgyártása, majd 1971-ben beindult a számítógépek gyártása is, ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában van.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő szirti fogoly (Alectoris graeca) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Főleg Európa hegységeiben honos. Ez a faj hazánkban nem él szabadon, de mivel könnyen szelídíthető tyúkféle, díszmadárként könnyen tartható. Testfelépítése a tyúkalakúakra jellemző tulajdonságokat hordozza, törzse erős, a nyaka rövid. Láb közepesen magas, csőréhez hasonlóan piros, testének felső része kékesszürke vagy szürkésbarna színű. A szirti fogoly főként növényi táplálékot fogyaszt, füvek levélcsúcsait, rügyeket, magokat és gyümölcsöket. Tavasszal állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Különösen a még kis fiókák és a tojást rakó vagy költő tyúkok kedvelik a rovarokat, pókokat és csigákat. A tojó 9-14 tojást rak és azokat 24-26 nap alatt egyedül költi ki. A fiókák fészekhagyók, kikelésük után azonnal elhagyják a fészket.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában sávos szender (Hyles livornica) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A 7-9 cm nagyságúra növő, barna alapszínű lepke szárnyain fehér erezet fut végig, potroha csíkos. Élőhelye igazából Észak-Afrikában, illetve Dél-Európában van, ebből a régióból változó egyedszámban vándorol észak felé, így a hazánkba is eljut. Általában Magyarországon ritka, bár egyes években még hernyóit is megfigyelték, de áttelelni itt nem tud. A felmelegedés miatt valószínűleg egyre gyakoribbá válik. Nappal is repül, sötétben a fény vonzza. A hernyója galaj és füzike fajokon él, fiatal korában zöld, majd idővel megjelennek rajta sávok és foltok, alapszíne fekete lesz. Hazánkban nem védett.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában szilvafa-pohók (Odonestis pruni) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A szövőlepkefélékhez tartozó szilvafa-pohók kifejlett egyedei 50-65 mm nagyságúak, vöröses-barna színűek, elülső szárnyukon ovális alakú, kis méretű, de jól körülírt fehér folt helyezkedik el. A szárnyakon egy-egy sötétebb íves vonal figyelhető meg, illetve sugár szerűen halványabb barnás vonalak futnak végig. A teste, hátsó szárnyi és a lábak is erősen szőrözöttek. A hímek fején nagy méretű fésűs csáp segíti az érzékelést. Egész Európában jelen van, gyümölcsösökben, lombhullató erdőkben, parkokban figyelhető meg. Barnás, szőrös hernyója szilvafákon, körtén, galagonyán táplálkozik.
