Kerecsényi Dezső irodalomtörténész, kritikus, irodalompedagógus. Tudományos szakterülete a 15–16. századi magyar irodalom, a humanizmus és a reformáció egyházi irodalma, majd az ebből kialakuló világi literátus műveltség szellemtörténete volt. Jelen tanulmánya 1936-ban jelent meg.
A dokumentum részleteket tartalmaz F. Erzsébet 13 éves budapesti zsidó leány naplójából az 1943-1944-es évekből. A naplót a Holokauszt Emlékközpont őrzi.
A Népszínház utca 40. szám alatti házban akkor élők tanúsítása az 1944. októberében lezajlott „csatáról”. A zsidókat rendőri- illetve SS-segédlettel az utcára terelték és elvitték a sárga csillagos házakból. Az elbújt majd megtalált zsidókat agyonlőtték. Néhányukat - akik egy fűszerüzlet hátsó részében húzódtak meg - feljelentették. A kiérkező rendőrőrmester azonban megígérte, hogy nem esik bántódásuk és élelmet is biztosíttatott számukra. A dokumentumot a budapesti Holokauszt Emlékközpont őrzi.
L. Jolán 14 éves kislányról szóló két, egy-egy oldalas megemlékezés, aki a budapesti gettóból először az auschwitzi táborba, majd a ravensbrücki női lágerbe került, ahol tüdőbajt kapott. A kórházbarakkban, az egyik emlékező szerint betegségében, a másik véleménye alapján az éhségtől – elhunyt, néhány nappal a szovjet csapatok megérkezése előtt. Mindkét nekrológ még a kislány halála évében, 1945-ben íródott. A mappa harmadik dokumentuma Aat Breur holland származású festőművész grafikája a betegen fekvő Jolánról, aki fogolytársa volt. A dokumentumot a budapesti Holokauszt Emlékközpont őrzi.
Naplórészletekkel megszakított visszaemlékezés. A nyilas hatalomátvétel időpontjától, 1944. október 15-től követheti végig az olvasó a szerző családjának történetét a budapesti gettótól, a hegyeshalmi halálmarson át a lichtenwörti táborig, majd a láger felszabadulása után hazafelé a Józsefvárosi pályaudvarig, s a Szabolcs utcai zsidó kórházig. A visszaemlékezés anyagát a budapesti Holokauszt Emlékközpont őrzi.
