Tapolcai Lapok első évfolyamának 7. számában olvasható a következő idézet: "Már 14 m mélyre lementek, midőn robbantás után észrevették a munkások, hogy a kút gödrének délnyugati oldalán egy nyílás támadt, melyen keresztül egy ember összekuporodva átbújhat. A kíváncsiság csakhamar rábírt néhány vállalkozó szellemű embert, hogy betekintsenek a nyílásba. Nagy meglepetéssel tapasztalták az első kutatók, hogy a szűk nyílás csakhamar egy szélesebb folyosóvá lesz, mely másfél métertől négy-öt méter magasságúvá is válik. Ma már úri emberek is voltak lenn tudományos eszközökkel, és elbeszéléseik után közöljük a következőket: A nyíláson keresztülbújva, a folyosó északkeleti irányúvá lesz, és a kúttól nyolc méter távolságra már barlanggá szélesedik, melynek hossza mintegy 50 m. A barlang végén van egy tó, melynek vize 19°C. A levegő hőmérséklete 19,5°C."
A képen a balatonfüredi Lóczy-barlang látható. A Tamás-hegy nyugati oldalában 1882-ben tárták fel, 1934-ben nyitották meg az érdeklődők előtt. Jelentős értékű természeti és idegenforgalmi képződményünk. A barlang utcai ruhában, villanyvilágítás és szakszerű vezetés mellett látogatható. A képeslapot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki, az eredetit a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában lelhetjük fel.
Tihanyban a IV. Károly király emlék-kálvária az Attila dombon látható 1931-ből. A képeslaphoz a fotót Dr. Vigyázó János készítette, a háttérben látható a tihanyi bencés apátság. IV. Károly osztrák császár és magyar király (1916. és 1918. között uralkodott) az apátságban töltötte utolsó, magyarországi napjait, mielőtt Madeira-szigetére száműzték volna. Az ő tiszteletére emelték az emlékhelyet. 1950-ig ezen a kálvárián járták a tihanyiak a nagyheti keresztutat. A lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában található.
A képeslapon a tihanyi apátsági templom főoltárát örökített meg készítője Dr. Vigyázó János 1923-ban. A főoltár 1757. augusztusában készült el. Oszlopai között a rendalapító Szent Benedek, Szent Skolasztika, Szent István és Szent László életnagyságnál nagyobb szobrai állnak. Az oltárképen Szent Ányos megdicsőülését ábrázolták. A baldachin tetején az apátság másik védőszentjének, Szűz Máriának a szobra felhőkoszorúban, angyaloktól övezve látható. A főoltárt Stern János pápai festő aranyozta. A lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában található.
Az olimpiai láng 1936 óta tartozik az olimpiai játékok ünnepi külsõségeihez. Az õsi Olümpiában gyújtják meg a nap sugarainak az összegyûjtésével, és a tüzet fáklyákkal viszik a résztvevõ országokon keresztül a rendezõ városba. A megnyitás napján a stadionban ezzel gyújtják meg az emelvényen elhelyezett kandelábert, és a láng a játékok végéig lobog. Az olimpiai láng néhányszor már hazánkon is áthaladt. A kép az 1972. évi olimpia megnyitójára eljuttatott "láng" kecskeméti átadását mutatja.
