Fadrusz János síremlékén egy feszület áll. Az eredeti feszületet maga a szobrász készítette, ennek másolatát helyezték a síremlékre, mely a Fiumei úti Nemzeti Srkertben áll.
A cikk beszámol arról, hogy filmvetítéseket tartottak a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szervezésében – a szabad ég alatt - a városháza díszudvarán és a Kecskeméti Ifjúsági Otthon_x005F_x000D_ mozitermében. A rendezvény egy egész héten át tartott, kicsiknek és nagyoknak egyaránt élményt nyújtva.
A hatalmas (750 cm körméretű) szilfamatuzsálem már több mint 40 éve nem él, csak a csonkja látható. A helyi legenda szerint itt járt Rákóczi fejedelem, és e fához kötötte a lovát, amikor kihirdette az ország akaratát.
Gróf Széchenyi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett be az országgyűlés elé, a melyben fölhatalmazást kér arra, hogy 1885-ben Budapesten országos általános kiállítást rendezhessen. A törvényjavaslatot a képviselőház egyhangúlag elfogadta, és megalkotta az megszervezésre vonatkozó 1883. évi 12. törvénycikket. Az országos bizottság kibocsátotta a kiállítás programját, a kiállítókhoz felhívást intézett. A program megvalósításához épületekre is szükség volt. A képen Budapest Főváros pavilonja látható.
Hirmann Ferenc (1855-1939) az első ipari műhelyét 1880-ban Budapesten a Dob utcában, majd az üzletet és a cég irodáit is befogadó épületet 1889-ben a Csányi u. 9. sz. alatt nyitotta meg. A Váci út 119. szám alatti Fémárugyár 1911-ben indította. A gyárakban a sokféle fémszerelvény előállítás mellett a korabeli tűzoltó készülékek gyártásával és a bronzból készült köztéri szobrok öntésével is foglalkoztak. A képen az egyik üzem belső részlete látható.
