A képeslapon térkép látható Siófok fontosabb helyeiről. Az utcanevek mellett 19 pont jelöli az éttermek szállók, múzeumok és egyéb szolgáltatóegységek helyét. Az eligazodást piktogramok, épületek rajzai is segítik. Megjelölésre került a vasútállomás és a hajóállomás is. A lap a budapesti Cartographia Kiadó gondozásában jelent meg, és 2,5 forintos áron volt kapható az 1970-es években. A bemutatott darabon a feladók tollal jelölték nyaralásuk fontosabb helyszíneit, ez a lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárát gazdagítja.
A képeslapon színes, a város címerével díszített térkép látható Keszthely városáról. A fő utak nevei mellett 21 pont jelöli az éttermek szállók, múzeumok és egyéb szolgáltatóegységek helyét. Az eligazodást piktogramok, épületek rajzai is segítik. Megjelölésre került a vasútállomás és a hajóállomás is. A lap a budapesti Kartográfiai Vállalat gondozásában jelent meg, és 2 forintos áron volt kapható az 1970-es években. A bemutatott darab a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárát gazdagítja.
Egry József 1883. március 15-én született Zalaújlakon, 1951. június 19-én halt meg Badacsonyban. Egry József Kossuth-díjas festő és grafikust a Balaton festőjének nevezték. Szülei egy pereskedés miatt minden vagyonukat elvesztették, és koldusszegényen költöztek a fővárosba. Egry József gyermekkorában egy díszítő festő műhelyében lett mindenes - ekkor derült ki, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte. Lyka Károly támogatásával Párizsban, a Julian Akadémián kezdhetett tanulni, de itt még nem talált magára. A képeit 1910-től kezdte kiállítani, és az 1920-as évektől kezdve már csaknem kizárólagos témája a Balaton volt. Először az expresszionizmus nyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei a legismertebbek: Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító. Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. A festő 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. _x005F_x000D_
Tapolcai Lapok első évfolyamának 7. számában olvasható a következő idézet: "Már 14 m mélyre lementek, midőn robbantás után észrevették a munkások, hogy a kút gödrének délnyugati oldalán egy nyílás támadt, melyen keresztül egy ember összekuporodva átbújhat. A kíváncsiság csakhamar rábírt néhány vállalkozó szellemű embert, hogy betekintsenek a nyílásba. Nagy meglepetéssel tapasztalták az első kutatók, hogy a szűk nyílás csakhamar egy szélesebb folyosóvá lesz, mely másfél métertől négy-öt méter magasságúvá is válik. Ma már úri emberek is voltak lenn tudományos eszközökkel, és elbeszéléseik után közöljük a következőket: A nyíláson keresztülbújva, a folyosó északkeleti irányúvá lesz, és a kúttól nyolc méter távolságra már barlanggá szélesedik, melynek hossza mintegy 50 m. A barlang végén van egy tó, melynek vize 19°C. A levegő hőmérséklete 19,5°C."
A képen a balatonfüredi Lóczy-barlang látható. A Tamás-hegy nyugati oldalában 1882-ben tárták fel, 1934-ben nyitották meg az érdeklődők előtt. Jelentős értékű természeti és idegenforgalmi képződményünk. A barlang utcai ruhában, villanyvilágítás és szakszerű vezetés mellett látogatható. A képeslapot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki, az eredetit a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában lelhetjük fel.
