A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában nagy színjátszólepke (Apatura iris) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A nagy színjátszólepke szinte egész Európában és Ázsia mérsékelt égövi részein előfordul. Magyarországon a domb- és hegyvidékek erdőségeiben él. Két pár pikkelyes szárnya szorosan egymás mögött helyezkedik el. A hímek szárnya a legtöbb nézőpontból lilásbarna fehér rajzolattal, de egy adott szögből élénk liláskéken csillan meg. A nőstények mérete nagyobb, mint a hímeké, szárnyuk nem színjátszó, színűk egyértelműen barnás. A színjátszólepke leginkább délelőtt és késő délután aktív. Hernyója a kecskefűz vagy egyéb füzek levelével táplálkozik, nyolc hónap alatt fejlődik bábbá, eközben fakéreg alá bújva át is telel. A kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt, és mintegy 2 hónapig él. Magyarországon védett, eszmei értéke 10000 forint.
A keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában található az 1908-ban - Keszthelyen, Mérei Ignác nyomdájában - készült "Óriás fák a Festetics-parkban" című képeslap. A hátsó kertet feltáró, a kastélyt délről megkerülő út mentén ma is hatalmas mezei juharok, közel kétszáz éves páfrányfenyők és meglehetősen koros kocsányos tölgyek között visz el a sétaút. Óriás fák Magyarországon Keszthelyen kívül számos telekülésen találhatók.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vonalas busalepke (Thymelicus lineola) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A 24-33 milliméteres lepke szárnyainak alapszíne fényes barnássárga, a szegélyek feketék, az erek külső részei szintén elfeketednek. A hím hátulsó szárnya sötétebb, mint az elülső, fekete szegélye szélesebb, befelé fokozatosan megy át az alapszínbe. Mindkét ivar szárnyinak fonákja fakó okkersárga, a hátulsó szárnyon hamvas behintéssel, míg a belső szegély melléke sárgásfehér. A hernyó sárgászöld, hátán egy sötét középső és kettő barna oldalsávval, hasoldala sötétzöld. Júniusig fűfélék összeszőtt levelei között él. Az elsősorban északi mérsékelt égövi elterjedésű faj hazánkban csaknem mindenütt előfordul, nem védett.
Dunakanyarnak a Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát nevezzük. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Ez Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. Dömös a Duna jobb partján, Komárom-Esztergom megye legutolsó Duna parti települése. A dokumentumon - mely a keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában található meg - a dömösi hajóállomásról az 1960-as években készült kép látható.
Elhelyezkedés: Debrecen, Bartók Béla út. 1981 óta védett a Bartók Béla út elején a Kenézy Gyula Kórházhoz vezető út mindkét oldalát szegélyező kocsányos tölgyfasor. Debrecen város területén ritka értékű utcafásítás. A jobb oldalon 78, a baloldalon 83 kocsányos tölgyet ültettek. A fasor 50 éves. Koruk: 50 év Egyedek száma az északi oldalon: 59 db. Egyedek száma a déli oldalon: 62 db. Átlagos magasságuk: 12-20 m. Törzskerületük: 100 - 230 cm.
