Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt. Az előadás hetedik színéből láthatunk fényképeket.
Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt. Az előadás nyolcadik színéből láthatunk fényképet.
A margit-szigeti strandon fürdőző, napozó embereket ábrázoló kép. A Duna vize korábban fürdésre alkalmas volt, amit a budapesti lakosság ki is használt, és a margitszigeti strandon töltötte szabidejét. A kép a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona.
A képek - amelyek a Nemzeti Színház Archívumából származnak - Franz Kafka Amerika című regényének színpadra viteléről készültek. A darabot Max Brod - Franz Kafka barátja és hagyatékának részbeni gondozója - írta Kafka azonos című regényéből. A Nemzeti Színházban 1968-ban mutatták be, a fordítás Örkény Istvántól származott, a darab rendezője Marton Endre volt.
Az Evangélikus Egyház Miskolci Egyházközségének tulajdonában lévő, a Bécsi és a Müncheni kódex szövegkiadását tartalmazó 1874-ben kiadott kötetről három képet találunk: 1. a címlap, 2. a tartalomjegyzék 3. a könyv kemény borítója. A kötet, amelynek sajtó alá rendezője Volf György (1843-1897) volt, a Nyelvemléktár sorozat nyitókiadványaként jelent meg. A Bécsi kódex a 15. század középső harmadában készült, ószövetségi könyvek fordítását tartalmazza. Szoros kapcsolatban áll az újszövetségi könyveket tartalmazó Müncheni- és az Apor-kódexszel, mivel ez a két nyelvemlék is ugyanarra az elveszett szentírásfordításra, az ún. Huszita Bibliára vezethető vissza. Forrás: http://nyelvemlekek.oszk.hu/
