A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Az Eriogaster catax elterjedése Nyugat-, Közép- és Dél-Európára korlátozódik, Európa nyugati országaiban a kipusztulás szélére került. Tipikus erdőszegélyekhez kötődő faj, mely különböző tölgyesek természet közeli, kökényes-galagonyás cserjés szegélyeiben él. Erdőssztyepp tölgyesekben is előfordul. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 35-45 mm, a szárnyak narancsos barna színűek, jellegzetességük a keresztirányban lefutó vonal és a körülírt fehér folt, ezek a hátsó szárnyakról hiányoznak. Az állat egész teste gazdagon szőrözött. Ivari dimorfizmus jellemzi, a nagyobb testű nőstények ősszel keresik fel a bokorcsoportokat peterakás céljából. A tavasszal kikelő apró hernyók közös szövedékben, úgynevezett hernyófészekben éldegélnek. A levélfakadás következtében bőségesen áll rendelkezésükre táplálék, így növekedésük gyors ütemben zajlik. Pár hét után a hízott hernyók „kiköltöznek” a közös fészekből, mely ekkorra már szinte el is foszlik, és magányosan táplálkoznak tovább, majd bebábozódnak. A látványos imágó ősszel kel ki, szeptember-októberben rajzik, azonban meglehetősen rejtett életmódot él és fényre is csak nagyon ritkán repül. Védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Képeslap, melynek kiadója a Deutsche Lebens-Rettungs-Gesellschaft. Emberek sétálnak télen a tengerparton. Január az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Téli Balaton: Amikor a hőmérséklet télen éjjelenként kezd a 0°C alá süllyedni, a Balaton felszínén jéghártyák kezdenek megjelenni. Csak ha igen hideg és szélcsendes éjszakán a tó vize kisugározhatja melegét, akkor keletkezik erősebb jég a nádasokban, öblökben.
Havasi kürt, Nagy Károly szobrászművész alkotása. Az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere. Nagy valószínűséggel kelta eredetű, Svájccal összefüggésben az 1550-es években említik először a történeti források. Mérete 120 cm és 325 cm közötti (Svájcban 185 cm körüli a leggyakoribb). A vokális jodelhoz hasonlóan a kommunikáció eszköze (esetenként a jodel helyettesítésére is szolgált), leginkább a lábasjószág terelésében játszott szerepet, de bizonyos területeken a templomba vagy háborúba is az alpesi kürtök hangja hívta az embereket. Manapság felkapott svájci szimbólum lett.
Ködmön karcagi kunhímzéssel. A ködmön racka juh, ritkábban a kecske szőrmés bőréből készült ujjas, kabáthoz hasonló felsőruha. Egészen sajátosak azonban a szabadrajzú lapos- és hamis laposöltéses munkák. Ezek mintái pontosan kidolgozottak, zártak. Nagyobb részük a középpontot hangsúlyozza, s a tőle két oldalra levő minta egymásnak tükörképe; nagy rozettákból, erősen tagolt tulipánokból és merev, leveles, végükön virágos ágakból megszerkesztett. A kunsági hímzés fő színei: a rózsaszíntől a vörösön át a barnáig terjedő árnyalatok, de használták a kék árnyalatait, a zöldet és a feketét is.
