A képen különböző szárnyasok (ludak, kacsák, récék) láthatóak, melyek télen a havas kifutóban üldögélnek a Nagyerdei Kultúrparkban. Az állatok a szél elől a középen elhelyezett nádkunyhóban találhatnak menedéket, a kifutó egy részét pedig szénával terítették be a gondozók, ami a hideg ellen jelent védelmet a madarak számára. A fotó 2000 után készült, és a debreceni Nagyerdei Kultúrpark tulajdonát képezi.
A képen a Magyar Nemzeti Értéktárban megtekinthető szükségpénz látható. A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá. A 19. század végi városi szükségpénzek számos példányából hamisítvány készült, a képen látaható szükségpénz is az ú.n. Füredi Róbert féle hamisítványok közé tartozik.
Az üveggolyózás régi gyermekjáték, ügyességet és pontosságot kíván. A legismertebb irodalmi említései Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényében és József Attila Altató című versében történik. A játék mellett gyűjtésük is érdekes feladat. A kép a debreceni Vojtina Bábszínház tulajdona.
A képen látható naptárban Egry József (1883-1951) festőművész balatoni képei látható. Az alkotó a magyar avantgárd festői közé tartozik. Műveiben szinte kivétel nélkül a balatoni tájat, a magyar tenger fényhatásainak témáját variálta. Természetelvűsége új értelmezésével teljesen eredeti hangot képvisel az európai festészetben. A naptár a Balatoni Múzeumban található.
A képen a jól ismert francia kártya egy paklija látszik, az 52 lapos csomagot 1965 körül a Rodolfó kártyagyűjtemény darabjaként nyomtatták ki. Számos kártyajátékot lehet játszani vele, így a bridzs és whist különféle változatait, kanasztát, kaszinót, makaót, pikk dámát, fekete macskát, a póker tucatnyi műfaját, rikikit, kopogós- és rablórömit. A pakli a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely tulajdonában lelhető fel.
