Erdélyi Menekült Magyarok Megsegítésére Alakult Bizottság
Leírás
A példánkban szereplő dokumentum az Erdélyi Menekült Magyarok Megsegítésére Alakult Bizottság igazolása egy református vallású személy részére, mely szerint a nyilvántartásba vétel szándékával jelentkezett. A dokumentum tulajdonosa egy zsidó asszony volt, aki ezzel a hamis papírral bujkált Budapesten. Az irat a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
Az 1944. október 23-án, Budapesten kiállított svájci védlevél utazási okmányként szolgált tulajdonosa számára. A svájci követség Kivándorlási Osztálya 1944-ben 7800 védlevél kiosztására kapott engedélyt. A kirendeltség dolgozói Carl Lutz konzul támogatásával a még rendelkezésre álló 30 ezer eredeti blankettát és pecséttel ellátott Schutzpassot is kiosztották. A példánkban szereplő dokumentum a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
A példánkban szereplő dokumentum a bonyhádi Nagy Judit postai levelezőlapja, melyet Gárdonyi Illés úrnak írt 1944. szeptember 26-án. A levélben közölt információk között a feladó a Waldsee címet is említi - a németek által a deportáltakkal íratott üzeneteken a Waldsee valójában Auschwitz fedőneve volt.
A példánkban szereplő dokumentum a Magyar Királyi Államvasutak díjmentes utazásra jogosító utalványa. Az 1945. szeptember 15-én R. J.-né számára kiállított okirat a Budapest-Fegyvernek vonalszakaszon biztosított ingyenes utazási lehetőséget. A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) és a Népgondozó Hivatal (NH) pecsétjével ellátott irat a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
A koncentrációs táborok felszabadítása után kiadott igazolás, mely R. J-né részére szól, flekktífusz elleni beoltásáról tudósít. A németországi Tröbitz város pecsétjével ellátott dokumentum arról tanúskodik, hogy a járványok, fertőző betegségek megfékezése a szövetséges csapatok egyik legfontosabb feladata volt a háború végén. A dokumentum a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
