Hősök tere számos településen található. Az objektumon a szentesi Hősök tere látható. A budapesti Hősök tere az Andrássy út végén található, mely hazánk és Budapest egyik szimbóluma, egyben a Városliget bejárata is. A teret az 1896-os millenniumi ünnepségre építették, és a magyarok ezeréves történelmének állít emléket. 14 emblematikus történelmi személyiség szobra áll itt, középen obeliszkkel, tetején Gábriel arkangyal szobrával, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját. A Hősök tere a főváros legjellegzetesebb és legtágasabb tere. Az objektum a Hősök teréről készült panorámakép.
Móra Ferenc Kalmár Ilonához írt levelét tartalmazza a dokumentum. A borítékon Móra kézírásával a címzés, a feladás helye (Szeged) és dátuma (1932. július 31.) is olvasható. Az eredeti objektum Szegeden a Móra Ferenc Múzeum található.
A Magyar Naiv Művészek Gyűjteményében található ez az 1942-ből származó litográfia, amely Nagyné Rácz Veronika alkotása, s egy cigánymuzsikára párjával táncoló menyasszonyt ábrázol. A legény jobb kezében pénzt tart és nyújtja az asztalon lévő tányért tartó legénynek, aki összegyűjti a tánc megváltásának díját. Jobbra sorakoznak a táncra várakozó férfiak és nők. A menyasszonytánc a lakodalom éjszakáján megrendezett tánc, amelyen a menyasszony utoljára táncol leányként.Tánc előtt a jelentkezők a násznagyok asztalán álló tányérba, kosárba dobják a tánc „váltságdíját” jelentő pénzösszeget, ill. az asztalra helyezik ajándékaikat. Adományukat esetleg a tánc alatt is kézben tartják, felmutatják, vagy a ruhaneműt a menyasszony vállára terítik, felajánlásukat pedig a vőfély kikiáltja, pl.: „Egy borjúért táncol a menyasszony!” Jelentős mozzanata a menyasszonytáncnak, hogy a menyasszony a vőlegény hozzátartozóival táncol, akik ezzel mintegy kifejezik, hogy a családba befogadták.
1950 utáni aprónyomtatvány, röplap a Kecskeméti Ifjúsági Otthon programkínálatáról az 1993-as nyári szünetre. A Kecskeméti Kulturális Otthon 1975. január 11-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Azóta is fő feladata Kecskemét város polgárainak kulturális, művészeti, szabadidős és közösségi igényeinek, szükségleteinek kielégítése, rekreáció, a szórakozás és a szórakoztatás, a szabadidő hasznos eltöltésének segítése, a közösségi művelődés lehetőségeinek biztosítása és az alkotókészség kibontakoztatása. 1993 nyarán is számos tábort, tanfolyamot hirdetett e fenti cél megvalósítása érdekében.
1983-ban készült fekete-fehér fotó oszlopos-tornácos házról, Tiszaszőlős községből, Jász-Nagykun-Szolnok megyébőll. A lakóház vagy ritkábban melléképület homlokzata mellé épített, oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedéllel ellátott térség, amely emberi tartózkodásra, munkavégzésre vagy raktározásra szolgál. A tornác szó az olasz terrazzóból származik, esetleg a középfelnémet tërraz közvetítésével. 1507 óta ismert, széles körben elterjedt nyelvjárásainkban, de az irodalmi nyelv is használja. A kép a szolnoki Damjanich János Múzeum tulajdona.
