Színlap a Debreceni Színház műsoráról,1872-es felhívás Fazekas Mihály: Ludas Matyi előadására. Az első változata 1804-ben keletkezett, kéziratban hamar elterjedt, és az író tudta nélkül megjelent. 1815-ben a Bécsben tanuló Kerekes Ferenc későbbi debreceni professzor a szerző személyét nem ismerve adta ki névtelenül a Lúdas Matyit. Fazekas levélben tiltakozott a kiadás ellen, a szerző átdolgozta a művet, és a saját neve alatt jelentette meg: 1817-ben Bécsben. A Lúdas Matyi az első mű irodalmunkban, amely népmesei tárgyat, népmesei eszközökkel, hiteles népmesei hangra dolgoz fel.
Arany János klasszikus művének bábszínházi változata a gyerekek számára teszi jól befogadhatóvá az elbeszélő költeményt. A Vojtina Bábszínház színészei és bábjaik láthatóak a fotón, az 1978-as előadásról készült képeket a debreceni Vojtina Bábszínház archívumában őrzik. _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Debrecen város könyvnyomdájának XVIII. századbeli működése, termékei című kiadvány
Leírás
A hosszú című könyvet Zoltai Lajos írta, 1934-ben jelent meg, a debreceni nyomda működésének 18. századi történetét mutatja be. A debreceni könyvnyomtatás Huszár Gál református prédikátor nyomdájának fölállításával született meg 1561-ben. A debreceni Déri Múzeum anyagában található a könyvről készült kép.
Az orgonabelsőt Johann Daniel Silbermann vagy Johann Rochus Egedacher orgonaépítő készítette a 18. században. 1945 tavaszán súlyos gránáttalálat érte a hangszert, sípanyaga teljesen megsemmisült. 1947-ben átmeneti orgona működött a templomban, 1964-ben kibővítették. 1992-ben kezdődött az orgona átépítése, 1993-ban készült el Áment Lukács és Trajtler Gábor tervei alapján. A hangszerről készült képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában lelhető fel.
Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt.
